Soltész Miklós a Közös gondolkodás a jövőnkről című, az ember és környezete kulturális és morális egységéről szóló kétnapos tanácskozás első napján azt hangsúlyozta, „azok, akik az életüket zsidó-keresztény alapokra helyezik”, jól kitöltik azt az űrt, amely a hit hiányából fakad.

A vallásos hit követendő, hiszen a hit képes arra, hogy megerősítsen, jó irányba fordítson dolgokat, a vallásból fakadó radikalizmus azonban, amely a vallás nevében üldöz valakit, elfogadhatatlan – húzta alá.

Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele köszöntőjében kiemelte: „az életnek nem urai, hanem felelősei vagyunk”.

A tihanyi templom a médiaérdeklődés középpontjába került nemrég

Felidézte, hogy a közelmúltban belecsapott a villám a tihanyi templom tornyába, ezért az épület rögtön a médiaérdeklődés középpontjába került.

Fontos, hogy a konferencián elhangzott gondolatok is eljussanak az emberekhez, hiszen így lesz esélyünk arra, hogy életben maradjon a Föld és az emberiség – mondta.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a japán püspöki konferencia egyik megnyilatkozását idézte, miszerint “minden teremtmény saját létezésének himnuszát énekli”. Hozzátette: korunk emberét segíteni kell ezen gondolat felé.

Kifejtette: a mai ember értékrendje eltorzult, elutasítja az alapvető erkölcsi normákat, elhárítja magától a felelősséget.

A változást magunkon kell kezdeni, ne várjunk a „nagy fordulatra”

Nem szabad várni a „nagy fordulatra” az emberiség gondolkodásában, a változtatást magunkon kell kezdeni. Közös cselekvésre és egymás tiszteletére van szükség, “ezáltal megmenthetjük a világot a pusztulástól, és elindulhat újra a fejlődés irányába” – fűzte hozzá az MKPK elnöke.

Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, úgy kell cselekedni, mintha tőlünk függne a jövő, majd cselekvési javaslatait vázolta fel. Hangsúlyozta, kerülni kell az egymás iránti közömbösséget, a természet pusztítását.

Követendő lenne, hogy Krisztushoz hasonlóan a mai ember is „magához ölelje a világot”, hiszen ma ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk, kitaszítottakká váltunk – tette hozzá.

Fekete Károly, a puritán életszemlélet újbóli felvállalását, a teljes, vallásos emberkép követését sürgette, hozzátéve, hogy csupán „józan észből” nem leszünk képesek a változásra, csak a Szentlélekkel együtt.

A bábeli történet arra mutat rá, amitől a mai ember is szenved

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szólt arról, hogy a bábeli történet arra mutat rá, amitől a mai ember is szenved.

A bibliai történet azt üzeni, hogy az ember egy technológiai forradalmat élt át, ami egy „morális rövidzárlattal kapcsolódott össze” – mondta.

Az ember magának épített házat, elfeledve közben az Istennel való kapcsolatát – fogalmazott, hozzátéve: Isten azonban nem hagyta magára az embert, hanem leszállt hozzá, és kommunikációs zavarral állította meg teremtményét, hogy felhívja figyelmét a kapcsolatuk megszakadására.

Ahhoz, hogy a kapcsolat helyreálljon, az embernek is felelősen jelen kell lenni a folyamatban, mint „Isten munkatársának” – fogalmazott.

A nyugati világ értékeinek bázisa a zsidó-keresztény értékeken nyugszik

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija kiemelte, hogy a nyugati világ értékeinek bázisa a zsidó-keresztény értékeken nyugszik.

Kifejtette: a teremtés tudatosan történt, nem véletlenül vagyunk jelen a világban, ezért van felelőssége az embernek a világon történtekért.

Az emberi méltóság abból fakad, hogy az embert Isten saját hasonlatosságára teremtette meg – fogalmazott a rabbi.

Hozzátette: nagyon fontos az emberben meglévő remény, ami mélyen zsidó-keresztény gondolat, hiszen a hittel teli ember tele van reménnyel, így képes jobbá tenni a világot.

A legégetőbb globális gondokról szól az idei konferencia

A felelősség, a méltóság és a remény lehetőséget ad arra, hogy a világot jobbá tegyük, különb hellyé, mint amilyen a születésünk előtt volt – tette hozzá.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke felidézte, hogy az idei a negyedik vallásközi konferencia, az elsőt 2014-ben tartották. Közölte: az idei konferencia a legégetőbb globális gondokról szól.

A szerda délutáni előadások során szó lesz egyebek mellett a nemzetközi zsidóság és Izrael kapcsolatáról, a vízválságról, az egyén és a közösség etikai felelősségéről. Csütörtökön Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntőt. A tanácskozáson szó lesz egyebek mellett a kulturális ökológiát érintő feladatokról és az európai civilizációs esélyekről.