„Nem a hangunkkal, hanem az életünkkel tanított meg énekelni” – Emléktáblát avattak Ugrin Gábor emlékére

„Nem a hangunkkal, hanem az életünkkel tanított meg énekelni” – Emléktáblát avattak Ugrin Gábor emlékére

Share this content.

Szöveg és fotó: Galambos Ádám
Budapest – Ugrin Gábor nemcsak zenére, hanem a közösség megbecsülésére és emberségre nevelte növendékeit. A Veres Pálné Gimnáziumban avatták fel a karnagy és zenetanár emléktábláját.

„Nem a hangunkkal, hanem az életünkkel tanított meg énekelni” – olvasható a Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész által formált emléktáblán, amelyet a tanítványok adakozásából, 2016. május 25-én Ugrin Gábor Liszt-díjas és Bartók–Pásztory-díjas karnagy, zenetanár emlékére avattak fel a Veres Pálné Gimnáziumban. Az ünnepségen Korompay Bálint, a gimnázium igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy Ugrin Gábor intézményüknek nemcsak meghatározó személyisége volt, hanem olyan szellemiséget képviselt, melyet a jövő generációja számára is szeretnének példaként állítani.

„Ugrin Gábor nemcsak a zene szeretetére tanított meg minket, hanem arra is, hogy közösségben gondolkodjunk” – fogalmazott a tanítványok részéről dr. Hafenscher Károly. Az evangélikus lelkész, karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára kiemelte, hogy Ugrin órái nemcsak az ismeretátadásról szóltak, hanem az élet kérdéseiről is. „Hazaszeretetre és hitre tanított minket egy olyan világban, amikor a szocializmus idején hazáról és hitről nem lehetett beszélni. Emberségre nevelt és megmutatta, hogyan lehet gerinces emberré válni” – fogalmazott a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa. Hafenscher Károly hangsúlyozta, hogy az ugrini oktatás maximalista volt, de egyben a tanítványokra figyelő is. Ezért is vallhatta a hajdani tanár, hogy „úgy kell népdalt énekelni, hogy megálljon a levegő”. Az evangélikus lelkész kiemelte, hogy „az Ugrin Gábor által számos tanítványban elvetett mag kizöldült és mára hatalmas fává lett. Olyanná, mely jelzi, hogy példaadással, odafigyeléssel és a zene minőségi tanításával igenis lehet a lelkeket formálni”.

Ugrin Gábor (Gyula, 1932. március 13. – Budapest, 2013. június 21.) 1959-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett karvezetés szakon. Évekig vezette az Állami Énekkart, a Fővárosi Énekkart, a Csepeli Munkáskórust és a Tatabányai Bányász Vegyeskart. Tanított a Szemere utcai fiúiskolában, majd tizennyolc éven keresztül a Veres Pálné Gimnáziumban. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szolfézs- és zeneelmélet-tanára volt. 1965-től haláláig az Ifjú Zenebarátok Kórusának a "Jeunesses"-nek karnagya. 1978-tól a Magyar Kodály Társaság elnökségi tagja. Munkásságát kilenc gimnáziumi tankönyv és kórusainak sok hanglemeze fémjelzi. Ugrin Gábor munkásságát többek között Liszt-, Kodály Zoltán- és Bartók–Pásztory-díjjal is elismerték.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!