Ugye nem te viszed el helyettem a balhét?

Furák nekem ezek a szerepcserék, Uram!

Nehogy már én tegyelek tisztába téged,

mikor neked kellene lemosnod rólam a trutyit,

máskülönben sose tisztulok meg.

Hogy ehhez csecsemőnek kell születned?

Értem én ezt?

Nem keresztellek meg, te keresztelj meg,

hiszen te vagy a nagyobb, te töltöd be a törvényt.

Hogy fordíthatod meg ezt a rangsort?

Ne kérj tőlem vizet, Uram, hát úgy nézek én ki,

mint a Júdeai Vízmű Társaság,

hogy jövök én ehhez,

mikor te vagy az élő víz maga?

Ne mondd, Uram, hogy adjunk enni a népnek,

hiszen látod, hogy semmi eleségünk,

s közben te vagy a pékek péke,

sőt, az égből szállott kenyér!

Ne te mosd meg a lábam,

inkább én mosom meg a tiédet,

te vagy az Úr, én a szolga,

legalábbis eddig ez volt a felállás.

Hogy lehet szolgák szolgája, aki Úr?

Szívesen meghalok érted,

bár ha nem muszáj, kihagynám,