László Virgil a megigazulás kérdésében arra hívta fel a figyelmet, mi az, amivel tápláljuk a ránk bízottak lelkét. Figyelmeztetett, hogy beszédünk akkor nem lesz fecsegés, ha az aranyfedezete az Istennel való belső szobai csendben gyökerezik.

Az első ülésen Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke elnökölt. Mivel Tóth Melinda ózdi lelkésznő lemondott mandátumáról, Gerlai Pál tokaji lelkész foglalta el a helyét. Az új zsinati tag esküt tett. Elfogadták az előző zsinat jegyzőkönyvét.

Abaffy Zoltán, a zsinat nemlelkészi elnöke ismertette az elmúlt időszak eseményeit. Ezután a zsinati bizottságok beszámolója következett: először Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke, majd Tölli Balázs, az Ügyrendi Bizottság elnöke szólt. (Orosz Gábor Viktor, a Teológiai Bizottság elnöke nem tudott részt venni az ülésszakon.) 

A második ülésen Ittzés András elnökletével az országos tisztségviselők éves beszámolóira került sor. 

Hafenscher Károly az Isten szerinti maradandó értékekre helyezte a hangsúlyt és kiemelte, hogy vajon úgy él-e és úgy munkálkodik-e a Magyarországi Evangélikus Egyház, hogy bármikor megjelenhet Jézus, az egyház Ura? Elmondta, hogy az elmúlt egy év viszonylag kiegyensúlyozott légkörben zajlott, amit a különböző munkaterületeken tapasztalhattunk meg. „Egymásra figyelésünknek, lelki és cselekvésbeli összecsiszolódásunknak missziói hatása és következménye van.” Elmondta azt is, hogy a költségvetés és a zárszámadás szűkös, de stabil állapotot jelez. A LÉM-mel kapcsolatban megemlítette, hogy fejlődik, ha kell, korrigálódik, de mindenképpen működőképesnek bizonyul. Az úrvacsora évével kapcsolatban bizonyos munkák el is kezdődtek, a konkrét tervezés időszakát éljük. Az ökumené világában várakozáson felül pozitív visszhangja volt a zsinati döntésnek. Hangsúlyozta, hogy fontos igény lenne az egyház szervezetének realitásokhoz igazodó egyszerűsítésére. Van igény az intenzívebb és magától értetődőbb belső kommunikációra. Bíztatott arra is, hogy az ötszáz éves évforduló után is téma maradjon a reformáció. Életbe vágóan fontos, hogy ne veszítsük el lelkesedésünket, hiszen az evangélium szolgálata szenvedélyes szolgálat.

Ezután Abaffy Zoltán zsinati nemlelkészi elnök jelentésére került sor. Ő pontokba szedve ismertette az elmúlt időszak fontosabb eseményeit, lépéseit, az egyes zsinati ülések lépéseit és határozatait. Buzdított a plenáris üléseken való részvételre, példaként állítva a református testvéreket a tagok elé. A 2018-as általános tisztújításkor a zsinati tagság több mint 40 százaléka kicserélődött. Bár az előző X. Zsinathoz képest valamelyest javult a részvétel a plenáris üléseken, de még mindig messze van az elvárhatótól.
Túróczi Zoltán püspök gondolatait idézte a honlapunkon megjelent sorozat alapján. Ezután az előttünk álló feladatait sorolta fel, kiemelve egy jövő konferencia szükségességét Az egyház jövője, a jövő egyháza: Hogyan tovább Magyarországi Evangélikus Egyház? címmel.

Fabiny Tamás jelentésében kitért a 2018–19-es évben végzett fontosabb szolgálataira és az aktuális fejleményekre, ismertette kapcsolataink erősítését az ország más keresztyén egyházaival, külföldi egyházakkal és beszámolt az országos egyház életét meghatározó lelki és közösségi eseményekről, nagyobb projektekről, új vállalkozásokról és kormányzati egyeztetésekről.
A 2020-ban előttünk álló úrvacsora éve kapcsán hangsúlyozta istentiszteleti életünk teológiai alapjainak komolyanvételét. „Az úrvacsoráról szóló evangélikus tanítás és a kapcsolódó gyakorlati kérdések széles körben történő tisztázása kulcsfontosságú – ide értve az úrvacsora illő módozatainak kérdéseit és gyermekúrvacsora kérdését.” Elmondta, hogy küszöbön áll az évekkel ezelőtt elektronikus formában közzétett Liturgikus könyv II. és III. részének javított kiadása, az énekeskönyvi reform, illetve a 2021-re tervezett országos kórustalálkozó is istentiszteleti életünk gazdagítására fókuszál. „A reformáció500+ jegyében 2018-ban a heidelbergi disputációra reflektálva idézhettük fel a kereszt teológiája és a dicsőség teológiája fontos megkülönböztetését. 2021-ben a wormsi birodalmi gyűlés kerülhet figyelmünk középpontjába, 2030-ban pedig az ágostai hitvallás keletkezésének kerek évfordulója irányíthatja gondolkodásunkat” – tette hozzá.

Prőhle Gergely országos felügyelő szerint a beszámolási időszak legfontosabb feladata a 2018-as egyházi tisztségviselő-választások nyomán felálló testületek működésének konszolidációja volt. Ezután szólt az egyház és közélet, a kereszténység, keresztény értékrend és a bevándorlás, valamint a politikai kommunikáció kérdéseiről. Ezután áttért egyházunk életére, méltatta az Országos Iroda munkatársainak munkáját, kérve őket, legyenek szakmai kérdésekben konstruktív kezdeményezők. Emellett örömét fejezte ki, hogy elindult a 20. századi lelkész életművek megőrzését célzó program Igehirdetés-felhő címmel. Kitért arra még, hogy az egyházunk és Magyarország Kormánya között megkötendő szerződés milyen lehetőségeket nyit meg előttünk. Beszélt a Sztehlo- és a Schedius-ösztöndíjak rendszeréről és habgsúlyozta az úrvacsora évének fontosságát. Figyelmeztetett, hogy 2021-ben ismét népszámlálás lesz hazánkban, amely újabb jelzést fog adni az evangélikus közösség állapotával, méretével kapcsolatban. Fontos állomásként emlegette az Evangélikus Országos Találkozót. A zsinat a jelentéseket elfogadta.

A harmadik, illetve a negyedik ülésen, Aradi András lelkészi alelnök elnökletével további országos tisztségviselők beszámolóira került sor. Elfogadták az Országos GAS ügyvivő, Koskai Erzsébet, valamint a tábori püspök, Jákób János dandártábornok, protestáns tábori püspök jelentését. 

Ezután tárgyalták és szavaztak: az országos ügyész, Székács György, az országos bíróság elnöke, Gíró Szász János, az országos számvevőszék elnök, Horváth Z. Gábor, a diakóniai bizottság elnöke, Gregersen-Labossa György, az egyházzenei bizottság elnöke, Kendeh Gusztáv, az evangelizációs és missziói bizottság elnöke, Gáncs Péter püspök, az építési és ingatlanügyi bizottság elnöke, Benczúr László, a gazdasági bizottság elnöke, Abaffy Zoltán; a gyermek és ifjúsági bizottság elnöke, Grendorf-Balogh Melinda, a gyűjteményi tanács elnöke, dr. Kovács Eleonóra, a nevelési és oktatási bizottság elnöke, Gadóné Kézdy Edit és a sajtóbizottság elnöke, Lovass Tibor éves jelentését.

Hafenscher Károly elnökletével, a nyolcadik ülésen a Magyar Kormánnyal kötendő szerződés előkészítő eseményeit és várható tartalmát ismertette Prőhle Gergely. Az országos felügyelő elmondta a tárgyalási folyamat eddigi fontosabb lépéseit. A több oldalról tárgyalt megállapodási javaslat az oktatási, szociális, illetve hitéleti területeken fogalmazott meg általános együttműködési elveket, illetve javasolt konkrét projekteket. A következő egyeztetés november második felében várható és reméljük, hogy még idén aláírásra kerül a szerződés. A zsinat határozatban kérte az országos elnökséget, hogy a megállapodás végleges tartalmát és szövegezését annak aláírását megelőzően jóváhagyásra terjessze a zsinat elé és szükség esetén rendkívüli ülést hívjon össze. 

Az ötödik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével tárgyalták a Magyarországi Evangélikus Egyház 2020. évi költségvetését. Sor került Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor gazdasági osztályvezető előterjesztésében ennek általános és részletes vitájára. Szó volt az egyszázalékos bevételek növekedéséről, de megjegyezték, hogy a programok, beruházások, működési költségek területén is többletigények jelentkeztek, melyeket teljes mértékben még így sem tudtak támogatni. Prioritásként emelték ki a költségvetésben a hitoktatói életpályamodell és a lelkészi életpályamodell támogatásának költségigényeit. Részletesen ismertették a gyülekezetplántálásnak, az egyházmegyék működési támogatásának, a diaszpóratámogatásnak, a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapnak, a befektetési alapnak, az oktatási intézményi tartalékalapnak, a diakóniai intézményi tartalékalapnak a költségvetését. A Luther Kiadó konszolidálására tett lépések is jelentős összeget jelentenek a költségvetésben. Végül az egyház pénzügyi befektetéseinek alakulásáról is képet kaptak a zsinati tagok. A költségvetési törvényt kisebb szövegmódosításokkal, névszerinti szavazással elfogadták.

A hatodik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével az egyházi szolgálat külön területeiről szóló 2005. évi V. törvény módosítására került sor, Kendeh K. Péter, LÉM koordinátor előterjesztésében. Az esperesi tanács javasolta, hogy a LÉM bizottságnak több gyülekezeti szolgálatban álló lelkész legyen tagja. Ezt legcélszerűbben úgy lehet elérni, ha a püspöki tanács által delegált tagok számát – ezáltal a bizottság létszámát – kettővel megnövelik. Így a törvénymódosítás szerint a LÉM bizottság tagjai a következők lesznek: a Püspöki Tanács által delegált négy tag, akik közül ketten gyülekezeti szolgálatban álló lelkészek, valamint egy az Evangélikus Hittudományi Egyetem által delegált oktató, a lelkészi munkaközösségek országos szövetségének elnöke és a Lelkészakadémia vezetője.

A hetedik ülésen Hafenscher Károly elnökletével a gyülekezetplántálási program időszakos állásáról tartott tájékoztatót Gáncs Péter nyugalmazott püspök, az ezzel kapcsolatban felállított munkacsoport kijelölt vezetője. Szó esett a kompetenciazavarokról, fenntarthatóságról, új egyházközségek létrehozásáról, a plántálások tervének, stratégiájának meghatározásáról, az egyházmegye és egyházkerület felelősségéről, feltételek biztosításáról, a gyülekezetplántáló lelkészek helyzetéről, mentorálásáról. A munkacsoport javasolta a korábbi zsinati határozat megvalósulásának folytatását újabb három esztendőre (2020-22), a programonkénti költségvetési támogatás biztosításával. 

Zárszót mondott Hafenscher Károly. A következő zsinat 2020. február 21-én lesz.