A nap indításaként Máté evangéliuma 6. fejezetének 26. verse alapján Orosz Gábor Viktor, a teológiai bizottságelnöke, teológiai tanár tartott áhítatot. 


Az első ülésen Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke vezetésével sor került a XI/4. ülésszak jegyzőkönyvének elfogadására, majd ismertették a zsinathoz érkezett beadványokat. A zsinati elnökség részéről Hafenscher Károly számolt be az elmúlt időszak főbb eseményeiről, lépéseiről.

Ezután a bizottságok beszámolói következtek, melyeket Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke, Orosz Gábor Viktor, a Teológiai Bizottság elnöke és Tölli Balázs, az Ügyrendi Bizottság elnöke tartottak meg; majd ügyrendi módosításokkal elfogadták a XI./5. ülésszak napirendjét.

Ennek alapján először a Zelenka Pál Szolidaritási Alap tevékenységének áttekintésére, a bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatainak összegzésére került sor Csorba Gábor, gazdasági osztályvezető előterjesztésében, aki tájékoztatott arról, hogy az alap működése során nehézséget jelent a bevallott járulékok befizetésének időbeli csúszása. A bevallásra havi ütemezést, de a befizetésre negyedéves ütemezést kért meghatározni. A másik kérdés az volt, hogy a szolidaritási alap nyugdíjas lelkészek esetében rendelkezik minimális nyugdíjak összegéről, de a lelkészözvegyek esetében ilyen szabályozás nincsen; ezért Csorba Gábor kérte, hogy megállapításra kerüljön itt is egy minimális összeg. Az erről szükséges módosítást a novemberi ülésig kidolgozzák majd és akkor kerülhet sor törvénymódosításra.

A következő ülésen Aradi András, a zsinat lelkészi alelnöke elnökletével, Fábri György előterjesztésében került sor a Felelősségvállalás a gyülekezetekben – a Magyarországi Evangélikus Egyház (hitéleti) gazdasági önállósodásának stratégiája című kérdéskörre. A felügyelő elmondta, hogy „a Magyarországi Evangélikus Egyház teológiai-ekleziológiai megfontolások és egyházi hagyománya alapján olyan működési fejlesztést tart szükségesnek, amely kialakítja a feltételeket ahhoz, hogy egyházunk szervezeti működésében is a Krisztus-követés kizárólagossága érvényesüljön. Ezért kifejezi elkötelezettségét, hogy egyházunk gyülekezeti és országos hitéleti tevékenysége ötéves távlatban teljes egészében önfenntartó legyen. Egyben kinyilvánítja, hogy a közösségi szolgálataihoz (oktatás, diakónia, műemlékvédelem, kulturális örökségvédelem, közösségszervezés, diplomácia) szükséges forrásokról számon kérhető és teljesítményelvű megállapodást kész kötni az országos és regionális, települési és szakmai intézményekkel, képviseletekkel.” 

Ezután a felügyelő szólt a realitásokról is, amelyekről elmondta, hogy a gyülekezeteink áldozatvállalása annak ellenére nem csökkent, hogy sajnos a gyülekezeteink létszáma fogy. Így a bíztató jelek hatására úgy véli, hogy nem bizonyos összegek meghatározásában, hanem a fizetés vagy jövedelem bizonyos százalékának meghatározásában kellene gondolkodni a támogatás mértékét megállapítandó. Az előadó felvázolta azt is, mi történjen a következő években, többek között önfelelősségi stratégia és forrástérkép kell, erősebb egyháztagi misszió, felelősségvállalás, tudatosítás, szolidaritás, épületfejlesztés, gazdálkodási szabályozás, szervezetműködési célszerűség stb. 

Élénk vita indult el, több hozzászólás is érkezett a felvetésre, sok kétség, javaslat, meglátás merült fel, még a tanácskozásra szánt időt is hosszabbítani kellett. 
Az egyház gazdasági önállósodásában az egyéni felelősségvállalás növeléséről hozott végül határozatot a zsinat. Az egyház hitéleti, valamint gazdasági önállósodásának (felelősségvállalás a gyülekezetekben) irányát elfogadták és felkérték az országos presbitériumot, hogy az eddigi vita figyelembevétele mellett az előterjesztésben meghatározott feladatok (kivéve III/4. pont) cselekvési tervét dolgozzák ki és terjesszék a zsinat elé.

A szünet után került sor Stermeczki András zsinati tag eskütételére.

A következő ülésen Hafenscher Károly elnökletével a Magyarország Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház között megkötendő szerződés jóváhagyására került sor, amely az 1998-ban létrejött szerződés megújítása. Az anyagot Prőhle Gergely országos felügyelő terjesztette elő; elmondta, hogy a kormány elismeri egyházunk történelmi szerepét és jelenlegi helyzetét, ahogyan az egyházunk elismeri a kormány azon intézkedéseit, amelyek támogatják az egyház hitéleti tevékenységeit és társadalmi szerepvállalását. A zsinat a szerződéstervezetet ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag hagyta jóvá, ugyanakkor felhatalmazta az országos elnökséget a megállapodás aláírására, valamint felkérték az országos presbitériumot, hogy az abban foglalt feladatokat ütemezzék és hajtsák végre.

A következő ülésen Abaffy Zoltán elnökletével a lelkészi életpályamodell bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatainak összegzését terjesztette elő Kendeh K. Péter, LÉM koordinátor. 
2018 nyarától a LÉM ügyeinek intézése az országos irodához került, azon belül is a Gyülekezeti és Missziói Osztályon lett kialakítva a LÉM-koordinátor státusza, aki mellett az országos iroda munkatársi csapata dolgozik. Első lépésben az illetmények rendezése volt a feladat, majd sor került a jogszabályi keretek tisztázására, kidolgozták a lelkészi szolgálati igénymutatót (szim-szám). Elindult a vezetőképzés, lettek trénerek is – tíz lelkész –, akik közösen alakítják majd ki a speciálisan evangélikus lelkészeknek szóló, 30 órás vezetőképzés tematikáját és módszertanát. A LÉM egyik új elemeként elindult az éves önértékelés és esperesi beszélgetés, illetve az MEE adatbázis-kezelési rendszerének fejlesztése, a támogatási rendszer átalakítása is. 
Az ebéd utáni első ülésen dr. Ittzés András, a zsinat nem lelkészi alelnöke elnökölt; a téma az egyházi jogi személyiség kérdése, az állami törvényeknek megfelelő egyházi szabályozás előkészítése volt. Mindezt dr. Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke terjesztette elő. 

Szükséges az egyházközségek, egyházközségi részek között a külvilág felé történő képviseletet szerződésekben rögzíteni. Ennek megfelelően felkérte a zsinat a törvényelőkészítő bizottságot, hogy a törvénymódosítás kidolgozása során vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy csak az egyházmegye, egyházközség és a társult egyházközség lehessen jogi személy. Elfogadta a zsinat azt az elvet, hogy az egyházi belső jogi személy képviseletét az egyházmegye, illetve az egyházközség választott lelkésze és felügyelője lássák el, a képviseletet pedig együttesen gyakorolják. Az egyházközség székhelye csak olyan hely lehet, ahol lelkészi hivatal működik., ezzel együtt felül kell vizsgálni az egyházmegyék részéről az egyházközségi és társult egyházközségi formákat.

A következő ülésen Aradi András elnökölt és beszámolót hallgathattak meg Csepregi Zoltán rektor előterjesztésében az Evangélikus Hittudományi Egyetemen zajló fejlesztési folyamatokról, az EHE munkájáról. Az egyetem új arculatának felépítése folyt az elmúlt három hónapban. A rektor ismertette a hallgatói létszám alakulását: megállapítható, hogy enyhe, de folyamatos létszámnövekedés tapasztalható. Viszonylag összetett szakstruktúrája van az egyetemnek; megismerhették a zsinati tagok a képzési kínálat főbb változásait, fejlesztéseket és programokat, kurzusokat, a képzési kínálat bővítésére irányuló aktuális terveket, a fókuszterületeket, a lezajlott akkreditációs folyamatot, de az előadó kiemelte többek között a Melanchthon Szakkollégium munkáját, a Diakóniai Képzési Központ (DKK) létesítését és tervezett feladatait, valamint a missziológiai kurzusokat is.

A következő ülés Hafenscher Károly elnökletével zajlott. Itt tájékoztatót hallgathattak meg a zsinati tagok A gyülekezeti ének (korál) szerepének megerősítéséről az evangélikus köznevelési intézményekben címmel, Kendeh Gusztáv egyházzenei bizottsági elnök előterjesztésében. A 2019-2020-as tanévtől az intézmények hivatalosan is beilleszthetik az ének tantervükbe a kidolgozott egyházi ének tananyagot, amelyhez tankönyvet szeretnének kiadni – ehhez kértek támogatást.


Az utolsó ülésen a Tényfeltáró Bizottság éves jelentését hallgathatták meg és fogadták el Mirák Katalinnak, a Tényfeltáró Bizottság elnökének előadása során.

A tájékoztatás szerint az idei évben megjelenik a Háló harmadik kötete dr. Nagy Gyula néhai és dr. Harmati Béla nyugalmazott püspökről. A megjelenés terv szerint 2020. április közepére várható, s ez esetben a kötet az április 23–26-i Nemzetközi Könyvfesztiválon bemutatható lesz. Továbbá előkészítés alatt áll az érintett evangélikus teológiai tanárokat bemutató negyedik kötet is.

Zárszót mondott Abaffy Zoltán és bejelentette, hogy 2020. május 29-én lesz a következő ülés.