Sólyom Irénnek nem ez az első olyan kötete, amelyet a textilképeiről készült fotók díszítenek, mégis újszerűen hat ez a szép kiállítású – útmutató módon gyülekezeti kiadásban megjelent – kiadvány.

Bizonyára nem ismeretlenek az olvasók előtt a versek szerzői sem, hiszen Varga Gyöngyi, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense és Csorba István karnagy is hosszú évek óta jelen van az evangélikus könyvkiadásban irodalmi, verses munkáival is. S hogy ezekre az egyház népének körében van kereslet, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rendre elfogynak a műveik.

Varga Gyöngyi mély hitről tanúskodó, ihletett írásai igazi harmóniában állnak Sólyom Irén kézműves munkáinak szellemiségével. Szó és kép tökéletesen kiegészítik egymást, és ugyanígy illeszkednek a sorba Csorba István írásai is.

Dr. Harmati Béla László művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója meleg szavakkal méltatta a könyvbemutatón a kiadványt, azt a kérdést vizsgálva, hogy mi lehet a közös egy fizikusban, egy egyházzenészben és egy teológiai tanárban. A választ pedig abban találta meg, hogy meghívott emberek hitből fakadó alkotásairól van szó.

A művészettörténészi elemzést versek követték: Nagy Anna színmű- vész – akit nem csupán ünnepi alkalmakkor láthatnak a gyülekezet tagjai – Dsida Jenőnek és Reményik Sándornak a kötetben szereplő verseit idézte meg szuggesztív előadásban, míg Csorba István saját szonettjei közül mutatott be kettőt.

Külön színfolt volt Tamásy Tamásnénak a méltatása, aki nemcsak mint műélvező kapott szót, hanem mint a kiállításnak és a rendezvénynek otthont adó gyülekezet lelkésze is. Sólyom Irént nem csupán mint régi barátot, mint alkotót, de mint gyülekezeti szolgálattevőt és mint presbitert is köszöntötte.

S hogy a címben is említett találkozó teljesebb legyen, még egy művészeti ág, a zene is bekapcsolódott az összejövetelbe. A prózát felváltva Finta Gergely orgonaművésznek, a hittudományi egyetem docensének orgonajátéka gyönyörködtette a közönséget.

A szerzők meghatottan köszönték meg a méltatásokat, csakúgy, mint a támogatók bizalmát, segítségét, hiszen sokak áldozatvállalása kellett, hogy a kiadvány boltokba, illetve az otthonok könyvespolcaira kerülhessen.

A bemutatón lehetőség volt kézbe is venni a szép kiállítású könyvet, amely minden bizonnyal sokaknak fog örömöt szerezni, mikor meglátják a karácsonyfa alatt. Az együttlétet jókedvű beszélgetés és szeretetvendégség zárta.

Ünnepvárás – ünnepvarrás. Textilkép, áldás, vers. A Budapest-Zuglói Evangélikus Egyházközség kiadása, 2015. Ára 1890 forint.

Dr. Harmati Béla László kiállításmegnyitó beszéde

Tisztelt Sólyom Irén, Varga Gyöngyi, Csorba István, kedves zuglói gyülekezet! Mi a közös egy fizikusban, egy egyházzenészben és egy teológiai tanárban? – tehetjük fel a kérdést. Első hallásra nehéznek tűnik a kapcsolatot megtalálni, azonban ez a most megjelent kötet és a gyülekezeti teremben hozzá fűződő kiállítás talán választ ad a feltett kérdésre. Biztosan választ ad rá! Sólyom Irén munkái és a kötetben hozzájuk írt versek és írások Varga Gyöngyi és Csorba István tollából több gondolatot is ébresztettek bennem, melyeket most önökkel is szeretnék megosztani. Művészettörténészként, az evangélikus egyházban dolgozó szakemberként mindig is fontos voltszámomra az alkotásokhoz vezető mozgatórugók vizsgálata. A múltban és a jelenben keletkezett alkotások indító katalizátorainak vizsgálata. A most megjelent kötetben 63 képből 31szimbólum! Keresztyén szimbólum, azaz üzenethordozó. A szimbólumok az ókeresztyén kortól kezdve mindig is a hittartalom látványszerű, összesűrített kifejeződései voltak. Ha nem használjuk őket, tartalmukat vesztik, és kiüresedhetnek. Ma sokszor illetik az egyházakat azzal a váddal, hogy nem képesek a mai embereknek utat mutatni a láthatótól a láthatatlanig. Az egyházművészetnek napjainkban – ha ugyan lehet még ilyenről beszélni – szintén nehezére esik megtalálni a transzcendens és a mai ember közötti kapcsolatot. Valóban, sosem volt könnyű láthatóvá tenni a nem láthatót, mert ahhoz valódi átélés, a kapcsolat őszinte megélése szükséges. A most megjelent könyvben a szimbólumokon kí- vül kiemelt szerepet kapnak az ünnepekkel és a történelmünk válaszútjaival kapcsolatos alkotások. A képekhez kapcsolódóan pedig verseket, írásokat olvashatunk Varga Gyöngyin és Csorba Istvánon kívül még Túrmezei Erzsébettől, Gárdonyi Gézától, Reményik Sándortól, Dsida Jenőtől, Sarkady Sándortól és az Evangélikus énekeskönyvből. Sólyom Irén munkáinak műfaja a varrott gobelin; ennek elsajátítása egyszerűbb, mint a sok tanulást igénylő szövött gobeliné. Azonban a szemlélőnek elsőre nem ez, a technika jut az eszébe, hanem ahogy Csorba István írja: ezek a művek „hitből fakadó alkotások, kitárnak egy ablakot Isten felé, ember felé”. Maga a könyv pedig egy felszólítás:„Jöjjön el hozzád Isten életed mindennapjaiba, legbelsőbb álmaid és árnyaid világába” – írja Varga Gyöngyi. Tisztelt zuglói gyülekezet, kedves testvéreim! Mi a közös egy fizikusban, egy egyházzenészben és egy teológiai tanárban? – tettem fel a kérdést megnyitóm elején. Egyházban dolgozó művészettörténészként mindig is foglalkoztatott az a kérdés, hogyan lehetne megfogalmazni azt, hogy mi is az egyházművészet. Sólyom Irén, Varga Gyöngyi és Csorba István közös munkája azonban rámutat a lényegre. Az egyházművészet nem más, mint az élő evangéliumra adott válasz. A megszólított, megérintett gyülekezeti tagok válasza a szószékről hirdetett élő evangéliumra. Itt van a közös pont a szerzők között, és nagyon remélem, hogy közöttünk is. Kedvestestvérek, a most megjelent könyv másik erénye, hogy a tárgyak kiválóan vannak fotózva. A tetszetősen és találóan készült fotók Benkóczy Péter lelkész testvérünk keze munkáját dicsérik. A kötetet az ábrázolt szimbólumokat bemutató, magyarázó függelék zárja. A kötetet mint hitet erősítő könyvet ajánlom a hallgatóságnak, mely megerősíthet bennünket életünkben, választott életutunkon. Ugyanakkor nemcsak a könyvet vehetjük a kezünkbe, hanem a gyülekezeti teremben élőben is megnézhetjük a kötetben szereplő alkotásokat. Fonalak-szálak, életfonalak-életszálak, egy fizikus, egy gazdasági vezető, anya, nagymama, presbiter, pénztáros – összességében egy megérintett ember, egy cselekvésre mindig kész ember alkotásait láthatjuk. Kívánok neki sok erőt a folytatáshoz, a nézőknek pedig ihletet, elmélyülést és továbbgondolkodást.