Az Aliansz imahét országos nyitó alkalmán az Aliansz elnöke, Szeverényi János, köszöntötte a jelenlévőket. A világban eluralkodó bizonytalanságra, konfliktusokra, természeti károkra fókuszálva úgy tűnhet, hogy aggódhatunk, de „a ma is veszedelmes világnak az Úr a megváltója” – fogalmazott evangélikus missziói lelkész. Szeverényi János a világban eluralkodó rosszal, társadalmi problémákkal kapcsolatban hangsúlyozta: „amennyiben a föld pokollá válik, akkor is az Úrban van az élet.” Az evangélikus lelkész elmondta, hogy az Aliansz részéről örülnek, hogy az imahét nyitó istentiszteletét az üdvhadsereg terézvárosi gyülekezetében rendezhetik meg, hiszen így fel tudják hívni arra az evangéliumi munkára a figyelmet, melyet az üdvhadsereg munkatársai a hátrányt szenvedő, mélyszegénységben lévő emberek között végeznek.
A helyszínt biztosító gyülekezet részéről Semes-Bogya Tibor köszöntötte a megjelenteket. Az Üdvhadsereg Terézvárosi Gyülekezetének hadosztályvezetője kiemelte, hogy gyülekezetük öt éve szerveződött újjá, céljuk az üdvhadsereg szociális tevékenysége mellett az emberek lelki megerősödésének, hitre jutásának a missziója.
Az ünnepi nyitó alkalmon Nagy Ágnes tett bizonyságtételt. Az üdvhadsereg munkatársa elmondta, hogy jómódban nevelkedett, munkája és családja volt, de idővel egyre többet fordult az alkoholhoz. Alkoholizmusa megrontotta családi kapcsolatait, elveszítette munkáját, idővel hajléktalanná vált. A hajléktalanszállóban egy istentisztelet alkalmával döbbent rá, hogy az Úr őt is szereti, ez megváltoztatta életét. „Én nem száraz alkoholista vagyok, hanem az Úr kegyelméből szabadult alkoholista” – fogalmazott. Nagy Ágnes családi kapcsolatai rendeződtek, jelenleg az Üdvhadsereg munkatársaként dolgozik, feladata és küldetése, hogy az Úr megmentő szeretetéről tegyen bizonyságot a hajléktalanok között.
A tékozló fiú példázata (Lk 15, 11-31) alapján Bernhard Wittwer őrnagy tartott igehirdetést. Az Üdvhadsereg magyarországi vezetője elmondta, hogy a példázatban szereplő örökség nem csak anyagi jellegű, hanem erkölcsi értékeket is tartalmaz: azt a neveltetést, mely a családi házból jön, ami megkülönbözteti a jót a rossztól. Az egyik fiú mindezt eltékozolja, nem értékeli, míg a másik fiú bár „nem az örökséggel él, hanem az örökségben”, mégsem élvezi annak javait. Így „az atyának két tékozló, elveszett fia van” – fogalmazott Bernhard Wittwer. Az idősebb fiú példájából kiindulva az igehirdető a keresztények egyéni felelősségére és elhatározására hívta fel a figyelmet:„mennyi mindent kaptunk Istentől és mit kezdünk vele? Mit jelent számunkra együtt lenni a mennyei Atyával? Kiváltság vagy megszokás? Mire használom az örökségemet, amit a mennyei Atyától kaptam?” Bernhard Wittwer hangsúlyozta, hogy az Úr nem haragvó, hanem szerető és megbocsátó Isten, aki mindkét fiút hazavárja, így minket is.
Az Aliansz imahét országos nyitó alkalmán a közel tizenöt felekezet jelenlévő egyházi szolgálattevői mondtak közös imádságot.
Az Aliansz imahét hírlevele ITT érhető el.