A 9/4-es osztályban 20 tanulóból 18-an jelentek meg, két tanuló igazoltan volt távol, a 9/6-os osztályból mind a 23 fiatal részt vett a programon. A járványügyi előírásoknak megfelelően, a bejáratnál kihelyezett automata segítségével érkezéskor kézfertőtlenítés történt, a diákok kötött ülésrend szerint, kellő távolságra helyezkedtek el egymástól a termekben, a program második felében pedig a sportudvaron, szabad levegőn folytatódtak a tevékenységek.

Az evangélikus szokásrendnek megfelelően áhítattal indították a napot. Közös énekléssel, énektanulással szólították meg Istenünket, majd elhangzott a mai napra kiválasztott ige: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak” (Ézs 43,1). A résztvevők szinte biztosan nem ismertek mindenkit név szerint a teremben. Lehet, hogy voltak köztük olyanok, akik sokaknak a nevét tudják, bizonyára voltak néhányan, akik csak egy-két társukat ismerték - volt azonban egyvalaki, aki mindannyiunkat ismer nem csupán a nevünkről, hanem teljes valónkban.  

Ezt követően az iskolalelkész felfedte, hogy miért választották a szervezők a V-alakú elrendezést az ültetésben. A kanadai vadludak repüléséről szóló keresztény lecke az állatok és az emberek közösségének egy-egy elemét vonja párhuzamba és ad tanácsot, miként tudunk mi emberek példát venni az állatok hibátlanul működő rendszeréről. Az áhítatot követően alliteráló nevekkel mutatkoztak be egymásnak a résztvevők (Dolgos Dominik, Akaratos Anna, Lelkes Lara, Ravasz Richárd, Kedves Katrin, stb…).

A második órában az osztályok külön-külön rendezkedtek be egy-egy teremben. A „pernégyesek” most először találkoztak egymással, így ők ténylegesen ismerkedéssel töltötték az időt, a birodalomépítő játék keretén belül pedig próbálták egymás személyiségét is közelebbről megismerni. A „perhatosok” számára kicsit más volt a helyzet, hiszen ők már a harmadik tanévüket kezdik el szeptemberben, mégis örömmel találkoztak egymással, mert osztályként március közepe óta nemigen volt lehetőség közös beszélgetésre. 

Az udvari órában a két osztály tagjait próbálták a szervezők egységbe szervezni, aláírásgyűjtő és szelfikészítő feladattal, végül pedig párban dolgoztak a résztvevők, saját tulajdonságaikat kellett összefésülni egy közös, kitalált személyiséggé, akit természetesen le is rajzoltak. 

A programokat követően közös pizzázással zárták az osztályok a napot, majd a Luther-sarokban és a templomban tett villámlátogatás végén csoportos áldásban részesültek.