Olyan helyzetben próbál eligazodást kínálni a hézagpótló mű – ahogyan erre a fasori könyvbemutató valamennyi megszólalója utalt –, amikor a keresztyén ember nem hallgathat. A „hittem, azért szóltam” attitűd jellemzi a hét szerző – dr. Békefy Lajos, dr. Birkás Antal (ők ketten szerkesztői is a kötetnek), Birkás-Sztrókay Edit, Loksa Gábor, dr. Pálhegyi Ferenc, Szalay László Pál és dr. Tóth János – által jegyzett könyvet. A könyv koncepciója mögött Hans Krämer integratív etikájának megtermékenyítő eszmeisége húzódik meg, de alkalmazza a kötet az osztrák szociáletikus, Ulrich H. J. Körtner nemrég megjelent protestáns szociáletikájának legfontosabb elemeit is. Magyar nyelvterületünkön elsőként az integráló felelősségetika teológiai nyomvonalán gondolja, gondoltatja át a válaszokat. Ami röviden annyit tesz, hogy nemcsak a technika újításaival kell tisztában lennünk, hanem morálisan is kompetensen kell viselkednünk. Meg kell határozni a gondolkodó, imádkozó és aztán cselekvő keresztyének mindennapjait a jövő állapota iránt érzett fokozott felelősség szellemi alapállásából. Luther felfogásával összhangban: „Ha tudnám, hogy holnap vége a világnak, még ma ültetnék egy almafát.”

A szerkesztőket és a szerzőket úgy választották ki, hogy ne csak az elméleti oldalhoz tudjanak hozzászólni, hanem gyakorlati tapasztalattal is bírjanak a témában. A fejezeteket református és evangélikus szakértők és teológusok együttes munkával dolgozták ki. A tudományos igény mellett a használhatóság, a taníthatóság volt a szerzők elsődleges célja. A megvalósult munkát olvasva bátran kijelenthetjük, hogy a középiskolai hit- és erkölcstanoktatás nagyszerű segédanyagot talál majd benne. A témakörök feldolgozását fotók, ábrák, kiemelések, szövegbuborékok és összefoglaló kérdések segítik. A könyv olyan hagyományokat és irányvonalat követ, amelyeket megtalálhatunk többek között Alexandros K. Papaderos, Martin Honecker, Niklas Luhmann, Reinhold Niebuhr, John Stott szociáletikai munkáiban. Foglalkozik a kötet a génterápia, a halálvágy, a párkapcsolat, a homoszexualitás, az internetfüggőség, a médiabefolyás, a klímamigráció, az ökogyülekezeti mozgalom, a korrupció, a halálbüntetés, a keresztyénüldözés kérdéskörével, s a szerzők nem hagyják kétségek között az olvasót. Részletes etikatörténeti visszapillantásból tájékozódhatunk a fiatal tudományág, a közösségi lét kérdéseit kutató szociáletika eddigi útjáról. A teológiai válaszok pedig nem hangulati tényezők, hanem segítik a társadalom formálódását Isten teremtésbeli terveinek megvalósításának érdeké- ben (dr. Elmar Nass).

A bemutató alkalmából dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben, dr. Mészáros József professzor, a Barankovics Alapítvány elnöke és dr. Szentpétery Péter, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense pedig felszólalásában méltatta a könyv érdemeit és sajátosságait. „Ez a szociáletika az egész társadalom számára jelent nyitottságot, nyitást, párbeszédkészséget, meghívást az együtt gondolkozásra” – emelte ki Semjén Zsolt, és a kötet egyik fő erényeként hangsúlyozták ezt a megszólalók is.

A könyv ismertetése után a jelen lévő szerzők bemutathatták kutatási területük néhány fontosabb problémakörét.

A karácsonyi könyvesbolti megjelenés után a fasori bemutatón az érdeklődő közönség előtt debütált a kötet. Megszólaltak a szerkesztők, a szerzők és maga a mű, amely – ha betölti küldetését – útmutatóvá válhat a kortárs keresztyén gondolkodók számára, hiszen a protestáns többszólamúságban a legszélesebb ökumenikus kitekintés is helyet kapott. Olyan eszmei muníciót kíván szolgáltatni „a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, az élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen”, amilyennek egykor Barankovics István az amerikai emigrációban kiadott, Iránytű című lapját szánta. Figyelmezzünk az Úrra, legyenek válaszaink készek és sóval fűszerezettek.

Azzal a reménységgel hívjuk fel az érdeklődő olvasók, a mai világ sokrétű feszültségei között egyéni és közösségi támaszt, eligazító szót keresők figyelmét erre a könyvre, amellyel a miniszterelnök-helyettes is tette. Így fogalmazott: „Ezen a közel háromszáz oldalon, mint cseppben a tengert, felfedezik, megismerik olvasóink a legértékesebb protestáns etikai, szociáletikai sajátosságokat, amivel a 16. századi hitújítást követő keresztyén testvéreink már ötszáz éve igazodnak el a világban, egyházban sub specie aeternitatis, az örökkévalóság szempontja szerint.”

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 17. számában jelent meg, 2016. május 1-jén. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.