A század elején jött egy újsághír, hogy amerikai kutatók mégis találtak az Amazonas brazil őserdejében egy eladdig ismeretlen egyedülálló törzset, ahol a vallásosság legkisebb jelét sem fedezték föl, tehát arra következtettek, hogy ez az ősi emberi állapot. Az újdonságra éhes későbbi kutatók viszont megállapították, hogy a csoport tagjai olykor-olykor visszavonultak még beljebb az erdőbe, mert nem akarták, hogy „féltett kincsüket” kultuszukat, ceremóniáikat lássák az idegenek, így tehát ők is a homo religiosus-csoportba tartoztak.

1986. augusztus 3-7. között Oslóban volt a Nemzetközi Humanista és Etikai Unió kongresszusa. 25 ország ateista, szekuláris, racionalista, szabadgondolkodó, „nem theista”, „vallásos-humanista”, etikai-kulturális egyesületek tanácskozása.

Záráskor felhívták az országok figyelmét arra, hogy „teremtsék meg a vallásnélküli világot”!

Vajon ez sikerült hazánkban a szocializmusban? A híres svájci református teológus, Karl Barth az úgynevezett dialektikus teológiájában a személyes hitet hangsúlyozta a „vallási kultusz és filozófia” helyett, hiszen „Isten kinyilatkoztatása a vallás megszüntetését jelenti”, és bár később megváltoztatta véleményét, „a vallásos á-priori” ellenzője maradt.

Hazánkban és a világban a „marxista-kommunista-szocialista-maoista” „Vörös Polip” karjai közé került országokban „a dialektikus materialista koponyazsugorítás” osztályharca keretében próbálták kiirtani a keresztény-vallásos meggyőződést, hitet, egyházakat, papokat az 1900-as évektől kezdve.

Országunkban ismerjük ezt az egyházüldöző időszakot és emlékezünk rá még ma is!

Személyes élményem maradt, hogy 1948-50-ben az egyházi iskolák államosítása után a „falusi tehetségmentés” keretében úgynevezett népi kollégiumba irányítva, Vácon és Szentendrén hogyan próbáltak evangélikus lelkészgyerekként is ateistává-kommunistává átnevelni, de végül „klerikális magatartásom” miatt kidobtak.

Vajon ma, az 1956-os forradalom és a többszörös „rendszerváltoztatási kísérletek” után mi jellemzi a magyar társadalmat az egyházak-vallások, hit területén, vajon mennyire „keresztény és vallásos Magyarország ma?

Kimutatható, hogy a keresztény egyházak a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve nagy fejlődést mutatnak fel a gyülekezeti-oktatási-ökumenikus, építési és a hazai-nemzetközi diakóniai területeken.

Protestáns, de katolikus oldalon is jelentős a wittenbergi-lutheri reformáció ötszáz éves ünnepe, 1517-2017, és az ehhez fűződő programok.

Érdekes képet mutat a statisztika: 2012-ig 300 „egyház” jegyeztette be magát a magyar legfelsőbb bíróságon, és már 100 személy is alapíthatott egyházat együtt.

A 2001-es népszámlálási adatok korábban a következő országos képet mutatták: római és görögkatolikus: 54,5%, református: 15,9%, evangélikus:  3%, izraelita: 1,1%, a többi vallás: 1,1%, nem tartozik egyházhoz-felekezethez: 14,5%, nem kívánt válaszolni: 10,1%, ismeretlen, nincs válasz: 0,7%.

Néhány érdekesség az egyházak világából: 1212-ben a 300 bejegyzetből ötven nagyon kétes egyház volt és ehhez érdemes megkeresni a számítógép keresőjével Szőnyi Szilárd 2011-ben írott összefoglalóját, amelyiknek a címe Isten állatkertje: Az ötven legkétesebb magyarországi egyház, amelyeket az „egyházi léttől” és az abból fakadó kiváltságoktól megfosztott később az egyházügyi törvény.

Elég volt csak beletekinteni ebbe a felsorolásba, hogy felkavarodjon az ember gyomra, mert tudatlanság, félműveltség, politikai indulatok, haszonszerzési praktikák, emberek becsapása és félrevezetése stb. adja magát és elég csak néhány címet említeni, pl. Magyar Boszorkányszövetség, Ősmagyar Táltos Egyház, „Krisztus reinkarnációja a koreai Sun Myung Moon” egyháza.

De volt még „ezoterika, szcientológia, varázslás, jóslás, csodálatos gyógyítások és reinkarnáció” stb.

Ha ma Budapesten és vidéken is bemegy az ember egy nagyobb könyvesboltba, rögtön a bejáratnál ott találja az ezekre vonatkozó reklámkönyvecskéket, kérem, tessék elkerülni ezeket! Nem hivatalosan bejegyezve, de élnek ezek az említett hitek, vallások, praktikák és megtévesztésül sokszor még mindig az ismert és tisztelt „egyház” megjelölést használják.

Van tehát „keresztény Magyarország? Ne így kérdezzük, hanem lássuk-tapasztalhatjuk, hogy Magyarországon vannak keresztények, de erősen „más vallásúak” is akadnak, mert sok mai ember azt teszi, amit a vásárlók a szupermarketben, bevásárlókocsival végignézik a vallások kínálatát és választanak, mert a „homo religiosus” keresi a transzcendenst, keresi Istent!

Vajon kit, mit talál ?

Ettől viszont az a nagyobb hír, hogy az Isten is keresi az embert, azokon keresztül, akik már rátaláltak Jézus Krisztusra, aki mielőtt még megítélne bennünket, eljött meghalni értünk a kereszten, feltámadt, él és szolgálatára hív a hamis vallásoktól-hittől hemzsegő magyar világunkban.

Keressük, vállaljuk azt, amit mi keresztények, mint egyház, gyülekezet, kisebb-nagyobb egyházi közösség, keresztény család, magányos hívő, Istenünk szolgálatában, Jézus Krisztus követésében megtehetünk, hogy a körülettünk élőket igyekszünk szavainkkal és életpéldánkkal közelebb hozni örökkévaló Urunkhoz. A kereszténység személyes és közösségben gyakorolt hitvallást jelentsen!

Ma, 2017-18-ban más a helyzet hazánkban, mint a 2012-es statisztika összeállításakor volt! Nemcsak a 2017-es 500 évre emlékező „Luther-év” rendezvényei, hanem sok örvendetes, egyéni és közösségi „megtérésre„ mutató tény hirdeti, hogy Jézus Krisztus munkálkodik közöttünk, egyre több az őt kereső és hirdető kissebb-nagyobb keresztény közösség, csak sajnos ezek nem tudnak vagy nem akarnak összefogni János evangéliuma 17. fejezete igéi szerint!

Ez pedig az a „farizeusi” magatartás, amit Jézus kárhoztat: némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, a farizeusról és a vámszedőről szóló példázatot mondta.... Lukács 18,9-14.

Pedig mennyire szükséges lenne a sokszor „kereszténynek” kijelentett Európában és másutt is összefogni egy jézusi „misszióban”, hiszen Európa ma bibliai kifejezéssel élve az „aranyborjú” előtt térdel és „Sodomává-Gomorává” zülleszti városainkat!

Urunk, könyörülj, változtasd meg ezt az embervilágot és a változtatás kezdődjön rajtunk, akik tanítványaidnak nevezzük magunkat! Kyrie eleison!