Sokunk már csak családi történetekből, előadásokból vagy politikai szlogenekből ismerheti azt a kort, amely jelenünket is meghatározva alakította és formálta át társadalmunkat. Az ötvenes-hatvanas évek diktatúrájáról elmondhatjuk, hogy mind a történelmi feldolgozás, mind a személyes emlékezet a mai napig „megengedi magának” azt a szubjektív megközelítést, amely által a korszakról alkotott képünk több mint sokrétű. Elég csak arra gondolnunk, hogy hányféle történelemértelmezéssel találkozhatunk az adott időszakról, vagy mennyi a magyarázat és a szépítés a hatalommal való együttmű­ ködéssel, a mulasztásokkal vagy éppen az ügynöki jelentésekkel kapcsolatban. Ezért is különösen igaz erre az időszakra Jan Asmann német egyiptológusnak, vallástörténésznek, a kulturális emlékezet kiváló kutatójának fájó, de igaz gondolata, amely szerint „az ember természetes alaptulajdonságai inkább a felejtés, mintsem az emlékezés jegyeit mutatják”.

A különböző pártpolitikai érdekeket is kiszolgáló, gyakran ellentmondásos történelemszemléleten üdítően üt rést Dávid Katalin Vasfüggönyös kereszténység című könyve, amely a szerző publikált emlékiratainak második kötete (előzmé­ nye Soah – Emlékeim a vészkorszak idejéből címmel 2014-ben jelent meg). A kö­tetből nemcsak a szerző életéről és munkásságáról, valamint a Művészettörténeti Dokumentációs Központ (ma a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Művészettörténeti Intézete) működéséről, tevé­ kenységéről tudhatunk meg sok mindent, hanem egyéni életutak párhuzamos bemutatásával azt is elénk tárja, hogy a rendszer által háttérbe szorított vagy politikailag ellehetetlenített embereknek – papoknak, szerzeteseknek, bölcsészeknek is – miként tudott ez az intézmény a segítségére lenni. A számos elismerés mellett a Magyar Művészeti Akadémia életműdíjával és Széchenyi-díjjal is kitüntetett művészettörténész visszaemlékezése révén feltárul a politikai indíttatású megkülönböztetés méltánytalansága, az elnyomás kegyetlensége, de láthatjuk a vigasz és a remény, azaz 1956 korát is. Megismerkedhetünk a szellemi élet titkos működésével és a hit sokszor rejtett gyakorlásának lehetőségével is.

A könyv elején átfogó képet kaphatunk a diktatúra természetrajzáról, arról, hogy a rendszer milyen eszközökkel és mennyire szisztematikusan tört az egyház, a közösség ellen. „Ami nem tőle függ, mert természetes képződmény, mint például a család vagy maga a társadalom, azt tervezett energiával zúzza szét, tagjait érdekellentétbe állítja egymással, és nem enged sem az egyénnek, sem a csoportoknak önálló választási lehetőséget” – fogalmaz a szerző. 

A Vasfüggönyös kereszténység cím kettős jelentésű. Nemcsak a külső, hatalmi nyomásra utal, hanem a kornak egy má­sik oldalát is bemutatja. Mert bár az említett rendszer minden erővel küzdött többek között a kereszténység ellehetetlenítéséért, Dávid Katalin műve arra is rámutat (és ezért is kuriózum a kötet): maguk a keresztények is mulasztottak azzal, hogy bezárkóztak. „Gyengék voltunk, nagyon gyengék, amikor a kereszténységet a magunk belügyének tekintettük. S ha valami, ami ellentmond a keresztnek mint szimbólumnak […], az bizonyosan ez a befelé vigyázó, bezárkózó és nem kifelé forduló, a mindenkire váró magatartás, az a magatartás, amely az emberekben nem a megváltott istenképmást látja, hanem barátot vagy ellenséget.” E sorok jól jelzik azt a fajta emlékezést, amely nem a múlt új színfalainak felépí­tésére, hanem a múlttal való őszinte, alá­ zattal telt szembenézésére szólítja fel az olvasót. Mert igaz, hogy sok – nemegyszer mártír – ember példaértékű küzdelme a legnehezebb évek alatt is biztatást adott az egyház népének, ugyanakkor e korszak egyháztörténeti leírása nem állhat meg itt.

A kérdéseket és a szembenézést nem megkerülni akaró, sokkal inkább azok fö­lött töprengeni kívánó, valóban fontos kötet jelent meg Dávid Katalin tollából. Érdemes nemcsak elolvasni, hanem példát venni abból a szellemiségből, amel ­lyel a szerző elénk tárja közelmúltunkat.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 29-30. számában jelent meg, 2017. július 30-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.