Cirill főapát köszöntőjében így vázolta, hogy miért éppen VENDÉGSÉGBEN lett az idei hívószó: „Szent Benedek atyánk elképzelése szerint a monostorok a vendégfogadás és a találkozás helyei. Olyan pontok a világban, ahol az úton lévő ember megpihenhet, átgondolhatja mindazt, ami mögötte van, és ami még rá vár. Olyan pontok, ahol vendégszeretet fogadja az utazót: megtapasztalhatja, hogy nincsen egyedül. Pannonhalma monostora és az Istent kereső szerzetesközösség felajánlja mindennapos tapasztalatait és vendégszeretetét a hozzánk érkezőknek. Hisszük, hogy a vendégség több egyszerű találkozásnál: annak felfedezése, hogy a találkozás és a befogadás tapasztalata átformál vendéget és vendéglátót egyaránt. Bizalommal hívok és várok mindenkit Pannonhalmára, Szent Márton monostorába, hogy mély és átalakító találkozásokban legyen részünk. Végső soron ez a vendégség titka: felfedezzük, hogy a másik emberben magával Istennel találkoztunk.”

A főapát megnevezte a Húsvétig tartó nagyböjti időszak mottóját is: ZÖLD BÖJT. Hamvazószerda a keresztény hagyományban a húsvéti készület kezdete és minden ünnep a készületből nő ki. A pannonhalmi főapát a következőket javasolja az idei nagyböjtre: „Ezt a negyvennapos időszakot adjuk a teremtésnek. Keressük meg azt, hogy miben kell megújulnunk, környezettudatossá válnunk, tulajdonképpen megtérnünk. Azaz: megerősödünk a jó gyakorlatainkban és elkötelezettek vagyunk abban, hogy megváltoztassuk a rossz gyakorlatainkat. A megtérés azt is jelenti, hogy elismerjük, nem vagyunk tökéletesek, nem értünk még el a célig, hanem úton vagyunk. Mindenkit arra hívunk „vendégségbe”, hogy ezen az úton kísérjen el bennünket.

A keresztények a nagyböjtben gyakran konkrét fogadalmakat tesznek: miben változok, mit ígérek, miről mondok le? Embere válogatja, hogy ilyenkor ki mit vállal, de a Pannonhalmi Főapátság ad öt szempontot útmutatásként. Nevezhetjük ezt zöld lelki tükörnek is, az „5T”-nek:

1. Takarékoskodj az energiával!

2. Tudatosan vásárolj!

3. Tölts több időt a természetben!

4. Táplálkozz egészségesen!

5. Tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a földön!

Fabiny Tamás evangélikus püspök kiemelte, hogy Pannonhalma mindig is vendégségbe hívta a többi keresztény felekezetet az ökumené jegyében. A mostani hamvazószerdai alkalom azért különleges, mert egy közös bűnbánati liturgiában vesznek részt evangélikus, református, katolikus hívek, lelkipásztorok és szerzetesek. A püspök csatlakozott Cirill főapát zöld böjti gondolataihoz és felhívta a figyelmet arra, hogy Luther Márton tanításaiban számtalan helyen olvashatunk a teremtett világ védelmével és ápolásával kapcsolatos gondolatokat. A bűnbánati liturgián a püspök megosztotta gondolatait az Úrnak tetsző böjtről, amelynek lényege a szeretetszolgálat. A 21. században sajnos sokan menekülnek a megtérés, a halandóság gondolatától és inkább a talmi csillogást választják helyette.

Dejcsics Konrád OSB kulturális igazgató Szent Benedek rendalapító tanítására emlékeztetve jelezte, hogy minden úton lévőt fogadnunk kell és amíg a gazdagokat könnyű vendégül látni, addig a szegények tudatosságot és gondosságot igényelnek. Az évad lelki-gondolati hátteréről beszélve fontosnak tartotta, hogy a főapátság ezzel a témaválasztásával tudatosan bekapcsolódik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusba. Mindazonáltal a tematikus évaddal a kongresszus keretein túlmenően is körbe szeretnénk járni az eucharisztikus vendégség, és archetípusa, az emberi vendégség tapasztalatát. A tematikus évben a főapátság és szerzetesei – a monostorba érkező vendégekkel együtt – fel szeretnék fedezni saját vendégmivoltukat, illetőleg az esetlegesen idegennek gondolt vendéglátójuk megajándékozottságát. Az ökumenikus tapasztalatok felvállalása, a más közösségekkel folytatott beszélgetés, a sajátunkétól különböző istentapasztalatok vagy gyakorlatok megismerése ebben a bizalomban történik.

Rábai László, a főapátság főigazgatója az évad turisztikai közönséget is megszólítani és bevonzani képes újdonságait ismertette. 2020 során még több tematikus vezetés lesz, például: A monostor kapui, Híres vendégek, Csillagtúra és Édenkert Pannonhalmán... Egy európai uniós támogatásnak köszönhetően megvalósul a gyógynövénykert és arborétum turisztikai fejlesztése, és az országban elsőként itt épül meg egy Illatmúzeum. További élményelemek, úgy mint új bemutató parcellák és tanösvény, illóolaj lepárló, szőlőmag-feldolgozás, kozmetikai manufaktúra is megvalósulnak. A Pannonhalma városával közös fejlesztés fontos része egy új sétaútvonal a Gesztenyés Horgon, amely összeköti a városközpontot a főapátsággal. Nyár elején pedig érkezik a legújabb monostori termék: a kisüzemi apátsági sör, csapolva és palackban is.

A sajtótájékoztatón szóba került olyan téma is, amelyről nem igazán szokott és nem is szeret beszélni a bencés közösség, hiszen szentmártoni szolgálatainak lényegéhez tartozik. A szegények, az elesettek vendégségbe hívásáról Szalai Zsolt diakónus, tanár beszélt. Az, hogy a bencések odafigyelnek a környéken élőkre, nem újdonság, hiszen ezer éve a közösség szolgálatának lényegéhez tartozik mindez. A Karitász tevékenysége a területi apátság egyházközségeiben nagyon erős, és ezt egy bencés szerzetes, Lőrinc Pál irányítja. Akinek kell, annak kályhát vesznek, akinek kell, annak ruhát. Négy éve zajlik a városban egy folyamatos vendégség, amikor minden nap meleg ételt kapott 15 rászoruló ember. Két év után öt embernek, a legszegényebbeknek, legelesettebbeknek visznek meleg ebédet nap, mint nap. Öt másik családnak pedig rendszeresen egész hónapra elegendő hideg élelmet juttat a főapátság. Csodalatos azt látni, ahogy a vendégség egészen sajátos módon is megnyilvánul. Egy újabb szolgálatként az üresen álló plébánia épületeket felújítják és ezekből átmeneti krízisházakat hoznak létre azoknak, akik állapotukból, helyzetükből adódóan nem tudnak mások lenni, csak vendégek.

Bokros Márk szerzetes beszélt a főapátság spirituális kínálatáról. Emlékeztetett, hogy Szent Benedek a regulájában úgy tekint a vendégre, mintha maga Krisztus érkezne a monostorba. A vendéggel való találkozás kegyelmi pillanat: a megújulás, a megtérés vagy éppen a megerősödés, bátorítás alkalma. Talán ez lehet az idei év spirituális programjainak a fő fókusza: mire indít minket a találkozás – legyünk akár vendéglátók, akár vendégek. A most már hagyományosnak számító lelki programok mellett idén több újdonság is lesz. Várszegi Asztrik emeritus főapát például „Vendégségben Krisztusnál” címmel márciusban és októberben is tart lelkigyakorlatot. A hit, remény és szeretet hármasa adja a témát, a szerzetesközösség liturgiája, a csend és a meditáció a keretet.

A Vendégségben-évad különösen is elkényezteti az érkező vendégeket kiállításokkal. Idén öt időszaki kiállítással várja tehát vendégeit a főapátság. Ezek közül kettő is dokumentarista fotókiállítás. Az egyik az egyház és a mindennapok találkozási felületét vizsgálja, ahol a vallásos és a profán létünk felületei érintkeznek. Hajdú D. András fotográfiái nyújtanak vizuális vezérfonalat a másik kiállítás keretében azoknak az érdeklődőknek és kívülállóknak, akik a római egyház legősibb, csaknem 1800 éves rítusaiba szeretnének bevezetést, beavatást nyerni, illetőleg akik bepillantást keresnek az ezeréves pannonhalmi szerzetesközösség egyik legszemélyesebb ünnepébe, az apát-benedikálás liturgiájába.

Az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál idei házigazdája Batta András zenetörténész, egyetemi tanár az idei komolyzenei kínálatot ismertette. Kiemelte, hogy Beethoven lesz az origó, akinek számtalan műve fel fog csendülni a főapátság ezeréves falai között. Ő az a zeneszerző, aki igazán jól illeszkedik a Vendégségben tartalmaihoz, hiszen élete során állandóan úton volt és legalább száz különböző helyen élt hosszabb-rövidebb ideig. Sosem volt állandó lakhelye, magányos volt, mégis mindenki hozzá járt vendégségbe.

A magyar főpapok közül Cirill főapát a főapátság VENDÉGSÉGBEN 2020 hívószavához illeszkedve elsőként hirdette meg a „zöld böjtöt”. Mindezt tette egy olyan üzenettel és konkrét felhívással, ami mindenkinek szól, aki felelősséget és aggodalmat érez a teremtett világért, ahol mindannyian csak vendégségben vagyunk. Ferenc pápa Laudato si enciklikájából idézve: „Minden közösség kiveheti a föld javaiból, amire szüksége van az életben maradáshoz, de kötelessége meg is védeni és biztosítani termékenysége folyamatosságát a jövőbeli nemzedékek számára. Mert végeredményben „az Úré a föld” (Zsolt 24,1), övé „a föld és minden, ami rajta van” (MTörv10,14). Ezért Isten megtagad minden abszolút birtoklásra irányuló igényt: „A földet nem lehet eladni véglegesen, mert enyém a föld, ti csak jövevények és vendégek vagytok nálam” (Lev 25,23).

A Pannonhalmán elhangzott prédikáció meghallgatható mellékletünkben.