A patriarcha az istentisztelet után a gyülekezet előtt beszámolt az észak-iraki keresztények üldöztetéséről. Elmondta, hogy sok száz család tér vissza a lerombolt városokba. Meleg szavakkal mondott köszönetet a Magyarországról kapott támogatásokért. Prőhle Gergely oszágos felügyelő bejelentette, hogy advent harmadik vasárnapján az evangélikus egyház gyűjtést tart a közel-keleti konfliktus áldozatainak, valamint a térségben élő keresztény közösségeknek a megsegítésére.
Észak-Irakban hosszú ideje missziót működtet a Lutheránus Világszövetség és az Ökumenikus Segélyszervezet is. Lehel László, ez utóbbi szervezet igazgatója rámutatott: ne mi találjuk ki, hogyan szervezzük a segélyszolgálatot, meg kell keresni azokat a helyi vezetőket, akik valóban tudják hol és mire van szükség. Emmanuela patriarcha ilyen avatott segítőjük lehetett.
Idén áprilisban dr. Fabiny Tamás látogatást tett Észak-Irakban, és az akkor készült fényképeket levetítette a vasárnapi alkalmon. Irakban felkereste a menekülttáborokat, és láthatta, hogy sok helyi gyermek talált otthont a segélyszolgálat táborában. Ők az új élet reménységei – mondta. Elment az egyik lerombolt templomba is, ahol már újra tartanak istentiszteleteket. Itt még láthatta az oltárra német nyelven mázolt üzenetet a kereszténység „rabszolgáinak“: meneküljetek, vagy megölünk titeket.
Moszult, a bibliai Ninivét, amelyet az Iszlám Állam kalifátusa évekig saját központjának tekintett, hosszú harcok után a közelmúltban szabadították fel. A romba dőlt észak-iraki városokban lassan újjászervezik az életet.
Örök élet vasárnapja új értelmet kapott az igehirdetés és az iraki vallási vezető beszéde által. Nem lehetett volna szebben összekapcsolni a romboló és egyúttal újjáteremtő időt, a kronoszt és a vele együtt mutatkozó kairoszt.
Prédikációjában Fabiny Tamás kiemelte: sokszor várták már az utolsó ítéletet – Krisztus után 64-ben, a lángok pusztította Rómában, aztán 1000-ben a Vatikánban, majd 1526-ban, Mohács után… Mi azonban nem tudhatjuk az időt – mutatott rá. Ezt hangúlyozza a választott ige, Péter második levele: „az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő anyi, mint egy nap”.
A Közel-Keleten már megmutatkozott az apokalipszis. De egyúttal mutatkozik az új élet, az örök élet is. Fabiny Tamás mesélt a felszabadított városok ünnepéről: körmenet volt a romok között, a hazatértek örömtáncot lejtettek, felvonultak az új élet reménységei, a vidám gyermekek. Kellettek, és kellenek ehhez a „jobb kéz felőliek”, akik segítettek. „Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok…” - idézte Máté evangéliumát. Még most is sokan éhesek, szomjasak, ruhátlanok és földönfutók – tehetnénk hozzá.
A patriarcha beszédében kitért arra, hogy a káld egyház a Kelet, vagyis a történelmi perzsa térség anyaegyháza, amely kétezer éves múltra tekint vissza. Dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár tréfásan megjegyezte, hogy mi magyarok akkor még fehér lovat áldoztunk, vagyis ezer évvel előztek meg minket a kereszténységben. Egyházuk története gazdag és szertágazó.
A káld egyház elismeri a pápát, de önálló rituális élete és hitelvei vannak. Büszkék arra, hogy Jézus nyelvét, az arámit beszélik, hogy sosem voltak államvallás, tehát nem legitimáltak egyetlen államot sem. Az „aranykorban” 70-80 millió hívük volt.
„Nekünk annyi mártírunk van, hogy nem tudnák felsorolni őket egy napon, ezért minden nap imádkozunk értük” – hangsúlyozta a patriarcha. Egy kérdésre válaszul elmondta, hogy Észak-Irakba az egyik városba visszavárnak 850 családot, máshol 400 család érkezik vissza.
Van-e lehetőség a párbeszédre az iszlám világgal? - hangzott az egyik kérdés. A patriarcha erre válaszul annyit mondott, hogy már ezer éve Bagdadban is kezdeményeztek dialógust a muszlimokkal, most is erre törekszenek.
Dobó György hidegkúti gondnok azt szorgalmazta, hogy ne csak adományt gyűjtsünk, hanem imádkozzunk is az észak-iraki keresztényekért. Nem lényegtelen a segély, de az imára is nagy szükség van - tette hozzá.
Békés Tamás felügyelő pedig arról beszélt, hogy imádkozni kell az ellenségekért is, még akkor is, ha ez nehezünkre esik. Valóban nem könnyű. Épp néhány napja történt a szörnyű merénylet a sínai mecsetben. Sok százan haltak meg, felnőttek és gyermekek. Ők is éppen imádkoztak. Hogy van-e örök életük, az Isten titka.