A VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále témája: a magyar és a magyarországi szentek. A választást részben az 1700 éve született Szent Mártonra való emlékezés indokolja, de ennél is fontosabb kiemelni, hogy a magyar és magyarországi szentek (és természetesen a boldogok) életútja, tevékenysége évszázadokon keresztül egyik legfontosabb kapcsolódási pontjaink voltak az európai kultúrához, egyfajta láthatatlan diplomáciai hálózatot biztosítva Skóciától Bizáncig, Portugáliától Lengyelországig. Mindamellett többségük hazánk önfeláldozó patrónusai is voltak, ahogy arra az alcímben is utaltak a népszerű népének (eredetileg Mentes Mihály papköltő versének) kezdő sorával: „Isten, hazánkért térdelünk elődbe…” A szentek történetei, gondolatai már eddig is sok kiváló művészt inspiráltak, és mivel számos jelentkező pályázott, ez igazolta, hogy napjaink alkotóművészei is szívesen fordulnak a magyar szentek legendáihoz.

Az első nyolc biennálén összesen majdnem ezer, egészen pontosan 980 alkotást mutattak be az aktuális zsűrizések után a Cifrapalota falai között, ami jól mutatja, hogy mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról. (Ráadásul a közönség is szívesen látogatta/látogatja.)

2002-ben rendezték meg az I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét, s az első alkalomra a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választották. 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét „adták fel” a művészek számára. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatai. 2009/2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, majd 2013 tavaszán az angyalok voltak a főszereplők. A legutóbbi biennále tematikája igazodott az aktuális Tavaszi Fesztivál központi gondolatához: „Isteni gyermek” – „Isten gyermekei vagyunk”.

Az elmúlt 16 év során a Kecskeméti Képtár (jelenlegi nevén a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteménye) fő tevékenységi és gyűjtőköre a keresztény tematika jegyében alakult. A biennálékhoz kötődően ugyanis sikerült – elsősorban a művészek felajánlásainak köszönhetően – egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet is létrehozni Kecskeméten. Ebből a folyamatosan növekvő, jelenleg már 355 tételnyi kollekcióból több helyen is bemutathattak egy-egy válogatást a kortárs hazai keresztény tematikájú művészet legjobb alkotásaiból, így a legutóbb, 2015-ben például a budapesti Szent István-bazilika lovagtermében, ahol több mint 56 ezren tekintették meg. A gyűjtemény tovább növekszik, a nyolcadik biennáléra szánt előzetes felajánlásoknak köszönhetően legalább 44 alkotással fog gyarapodni, ami azt is mutatja, hogy 2016-ban is hatalmas érdeklődés kíséri a biennálét.

A 2016. március 22-én, kedden a 13 órakor kezdődő megnyitón a tervek szerint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond majd beszédet. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának szakmai különdíját Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész adja át, Kecskemét MJV város díját pedig Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét MJV polgármestere. A kiállítás rendezője, a biennále alapító kurátora: ifjabb Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a KKJM Képzőművészeti Gyűjteményének vezetője. A megnyitón közreműködik az Aurin Leánykar, Durányik László Csokonai-díjas karnagy vezényletével.