Három gyermekük közül a legnagyobb már a véges és végtelen kapcsolódási lehetőségeit firtatja, vagy azt a kérdést szegezi szüleinek, hogy vajon Jézus vagy a dinók éltek-e korábban a földön. A kérdéseken olykor vállaltan fennakadó szülők elmondásuk szerint maguk is inspirációt kapnak és tanulnak gyermekeiktől.
A kérdéseik sokszor sokkal érettebbek, mint a mi válaszaink – magyarázta Kodácsy-Simon Eszter.
A gyermekekből még hiányzik a felnőttekre jellemző fekete-fehér gondolkodásmód – hangsúlyozta Kodácsy Tamás, és a megalkuvás nélküli kérdezés fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek egyik legnagyobb képviselője maga Luther volt.
A nézők között ott ült jó pár tanítvány az Evangélikus Hittudományi Egyetemről (EHE) is, akik a természettudományok és a teológia kapcsolódási pontjainak kérdését már alaposan körüljárhatták az EHE Valláspedagógiai Tanszékének vezetőjével, Kodácsy-Simon Eszterrel, aki középiskolában is tanít: hittant, matematikát és fizikát.
Kodácsy Tamás is „többfunkciós”: református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója és programozó matematikus. Meg is idézi az egyik neves fizikust, aki nem mellesleg teológus is volt, és a kvarkok kutatásában ért el kiváló eredményeket: „Nincs olyan, hogy hétfőn, kedden, szerdán fizikus, a többi napon meg teológus vagyok, hisz csak egyetlen világunk van.” A világi szakmájában „virtuális-világ-teremtő” református lelkész elmesélte, hogy gyermekkorában a végtelenséget a tengerről hírt adó kagyló jelképezte számára, amelyet nem unt meg a füléhez szorítani. Lelki szemei előtt így derengett fel a sosem látott végtelen (a tenger).
Evangélikus felesége – akivel a családi tűzhely mellett néha parázsló konstruktív teológiai vitákat folytatnak – szintén hozott a gyermekkorából egy darabkát. Az emlék már az ökoteológia kontextusában került elő. Kodácsy Tamás ugyanis az Ökogyülekezeti Mozgalom alapítója, Kodácsy-Simon Eszter pedig a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Csoport tagja. Eszter a nagyszülői kert önfenntartó varázsát idézte meg. Számára a természeti környezetben érezhető a legközvetlenebbül Isten és ember, illetve a másik emberrel való összetartozás, kapcsolat. A Reformáció 500 műsorvezető nagykövete, Gundel Takács Gábor elárulta a közönségnek, hogy az ökoteológia kifejezés számára az újdonság erejével hatott.
A beszélgetés sajnálatos módon elkanyarodott egy aktuális, a médiában nagy port felkavaró vita előkerülése miatt. A Gundel Takács Gábor által bedobott lombikkérdésben a házaspár a lelki-spirituális szempontok érvényesítését hangsúlyozta a jogi-gazdasági-üzleti szempontokkal szemben. A technika etikájának fontossága is elhangzott, amellyel rajtunk áll, felelős módon élünk-e. És így jutottak el a beszélgetők újra a reformációt elindító Lutherhez, akinek korszakalkotó gondolata a lelkiismereti szabadság, amely mércéje lehet minden egyes döntésünknek.
„A gyerekeinknek is mindig azt tanítjuk, van saját történetük” – mondta Eszter, és hozzátette, hogy azt nem a média és a virtuális terek határozzák meg. Tamás is a valódi élet megélését, a teremtett világban való részvételt, a minden érzékszervünkkel való megtapasztalás fontosságát helyezte a hallgatóság szívére.