Wohlmuth (az interneten elérhető Magyar protestáns panteon szerint; protestans.lutheran.hu) 1643-ban az őrvidéki Ruszton (ma Rust, Ausztria) született. Középfokú tanulmányait Sopronban végezte. Az egyetemet külföldön, Boroszlóban (ma Wrocław, Lengyelország) és Wittenbergben járta. 1667-ben tért haza, és Ruszt evangélikus iskolájának rektoraként dolgozott. Röviddel ezután ismét németföldre távozott, Regensburgban vállalt tanítói állást. 1685-ben hívta haza a soproni gyülekezet karnagynak. Mondhatnánk, hogy mivel a zene is határtalan, Wohlmuth feladatai is igen széles kört öleltek fel: zenét tanított a gimnáziumban, magántanulókat vállalt, komponált, orgonált, karnagyként szolgált. 1720-ban vonult nyugállományba. Rá négy esztendőre, 1724-ben hunyt el Sopronban.

Ennyit az életrajz általános elemeiről. Lássuk a biográfiában nem említett természetismeretet! A jeles tudománytörténész, M. Zemplén Jolán A magyarországi fizika története 1711-ig című, 1961-es kiadású forrásértékű kötetében tesz említést Wohlmuthról az egyházzenésznek a Disputatio physica de aqua című, a wittenbergi egyetemen háromszázötven esztendeje, 1666-ban jegyzett tudományos vitairata kapcsán. Nevét azonban Wohlmut formában írja, ami vélhetően nyomdahiba, mert a szövegben az RMK III.-ra, azaz a Régi Magyar Könyvtár könyvészeti adatbázisára hivatkozik, ez viszont – helyesen – a végén h betűvel közli a vezetéknevet. M. Zemplén a Wohlmuth-vitairat mellett számos egyéb olyan, szintén wittenbergi dolgozatot is említ, amelyek a mai földtudományok több részterületét is érintik. Idetartozik az időjárástan, a meteorológia, a hullócsillagokkal foglalkozó meteoritika, a tűzhányók világát megérteni igyekvő vulkanológia, a szivárványokat és az úgynevezett halojelenségeket leíró légköroptika, a légkört elemző atmoszferikus tudományok, a víztan, a hidrológia. Wohlmuth írásműve leginkább az utóbbi kategóriába tartozik, természetesen az adott kor, a 17. század műveltségi és tudományos színvonalán.

Szinnyei József a Magyar írók élete és munkái című, forrásértékű, jellemzően alapos könyvészeti művében érdekes módon nem köti össze az egyházzenész és a tudományos dolgozatot jegyző egyetemi hallgató személyét, sőt Wohlmuth tanulmányának címét is hibásan közli. Ezt írja: „Wohlmuth János, wittenbergi tanuló, hol 1665. október 3. iratkozott be az egyetemre. Munkája: Disputatio Pneumatica Primor De Intelligentiarum Operationibus. Wittebergae, 1666.”

A Régi Magyar Könyvtár (RMK III.) 2382-es jelzetű bejegyzése ellenben már pontos a mű címét illetően. Emellett részletezi a Wittenbergben szokásos írásos formájú disszertáció, illetve az elnök vezette egyetemi vita adatait, és a szintén szokásban levő ajánlásokról is említést tesz, amelyeknek a címzettjei Wohlmuth egykori iskolavárosának, Boroszlónak a – vélhetően az ő tanulmányait támogató – polgárai.

Az egyházzenész elismertségét jelzi, valamint a ma Ausztriához tartózó őrvidéki szülőhely indokolja, hogy a népszerű internetes lexikon, a Wikipédia német nyelvű változatában szócikként szerepel. Érdekes módon nevét nem a német eredetű Johannes (ez csak zárójelben szerepel), hanem a magyaros János formában adják meg. A biográfia igen röviden fogalmaz, de több általános adatot említ, és egyetlen forrásként köti össze pályafutásának két távoli szakterületét: a zeneművészeti említések mellett közli természettudományos dolgozatának címét, kiadási dátumát és helyét is.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 27. számában jelent meg, 2016. július 10-én. 

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.