A Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezetben az 1848–49-es szabadságharcra emlékeztek

A Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezetben az 1848–49-es szabadságharcra emlékeztek

Share this content.

Szöveg: Stermeczki András
Stuttgart – A württembergi magyarok körében már szokás, hogy a protestáns gyülekezet ad otthont az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezésének. Ez az alkalom 2019-ben március 10-én Fellbach-ban volt. A hónap második vasárnapjára eső istentisztelet a fellbachi Lutherkircheben ökumenikus ünnepi alkalom volt. A megemlékezés aztán Paul-Gerhardt-Hausban folytatódott a Csöbörcsök Néptáncegyüttes és a Színjátszó Kör műsorával.

Az istentisztelet délután három órakor kezdődött és Gémes Pál, a gyülekezet evangélikus lelkésze Isten igéjével köszöntötte a gyülekezetet.

A liturgiában Stermeczki András lelkész szolgált, majd az igehirdetést dr. Tempfli Imre atya, a Stuttgarti Szent Gellért Magyar Katolikus Egyházközség papja mondta el Jézus megkísértésnek történetére alapozva. Beszédének elején a szabadságharc egyházi áldozatairól szólt, olyan papokról, akik nem voltak hajlandóak lemondani az igazságról. Szenvedésük, mártírságuk nem volt hiába. Az egyháznak ma is az a küldetése, hogy ne a világ dolgaival foglalkozzon, hanem Krisztus áldozatára és váltságára mutasson.

Az istentisztelet úrvacsorai közösséggel és szent áldozással zárult. Ezt követően a Paul-Gerhardt-Hausban terített asztalok mellett folytatódott az ünnepség.

Itt Vita Norbert presbiter köszöntötte a vendégeket és felkonferálta a műsort. Tamás Péter, a helyi amatőr színjátszók vezetője Petőfi Európa csendes című versét szavalta, majd Hortobágyi Ivett és Botka Bálint vezetésével a Kis Csöbörcsök Néptáncegyüttes tagjai császárszállási tánccal léptek színpadra.

Az idei ünnepség középpontjában Klapka György és a komáromi erőd állt.  A gyülekezetben évtizedeken át hűségesen helytálló lelkész, Gámes István által szerkesztett darabot adtak elő két részben a Stuttgarti Színjátszók. Mint ismert, a várat Haynauék nem tudták bevenni „sem csellel, sem erővel”.  A színdarab mottója is ez volt, a díszletben Klapka György alakja felett feszült a kép. A vár végül mégis osztrák kézre került, de Klapka bátorságának köszönhetően minden védő menlevelet, azaz Geleitscheint, kapott – mondta el összekötő szövegként Gémes Pál. Így több ezer magyar katona és családtagja menekülhetett meg, többek között Laborfalvi Róza férje, Jókai Mór is. Knill Valéria Juhász Gyulától a 48 március 15. című versét szavalta el és a Csöbörcsök Együttes Kemény József és Vajda Mátyás vezetésével Küküllő-menti táncot mutatott be.

Az ünnepség végén Bittner Abigél zongorakísérete mellett elénekelték a Klapka indulót, melyet Egressy Béni zenésített meg: „Föl, föl vitézek a csatára, a szent szabadság oltalmára…”

Gémes Nóra köszöntő szavai után a Székely Himnusz eléneklésével zárult az idei március 15-i ünnepi megemlékezés a Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezetben.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!