Az Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) születésének kétszázadik évfordulójára megújuló Várkert bazár, az Operaház, a budapesti Festetics- és Károly-palota, a Fővámház mellett talán elsőre a fóti katolikus templom jut eszünkbe, amikor az Ybl Miklós építész, a historizmus európai jelentőségű képviselője által tervezett épületekre gondolunk.

A Szent István Bazilika kupolájában rendezett makettkiállítás a jeles építész azon kevésbé ismert munkáit mutatja most be az érdeklődőknek, melyek igencsak fontos városi- és lelki funkciót látnak el, hiszen a szakralitás épületei.

Dávid Katalin művészettörténész a kiállítás megnyitóján hangsúlyozta: „Korának lényegét értette meg, minden alkotása ezt reprezentálja azzal, hogy nem csak építészeti remekművek ezek, hanem mindegyik szerepet kapott az adott település, az adott városkép kialakításában. Így igaz ez és ezért művelődéstörténetünkben ő az a személyiség, aki egy egész századot, a 19. századot teljesen birtokolja. Minden megérintette őt és ő pedig alakítója lett ennek a mindennek.”

És hogy miért különlegesek az Ybl-i templomok? Talán azért, amiért méltón lehetünk büszkék kecskeméti evangélikus templomunkra is - ugyanis ugyanúgy mint abban és a többi, Ybl által tervezett szakrális épületben is, a közvetlenség, az emberekkel és Istennel való találkozás lehetősége fogalmazódik meg.

Ybl Miklós szakrális épületeivel kapcsolatban a Széchenyi-díjas művészettörténész, Dávid Katalin kiemelte: „Épületei tették, amit tenniük kötelesség: otthonná váltak. Otthont kapott benne az ember, a család, a közélet és a művészet is. A társadalmat fogadták magukba és adtak életteret közösségnek, egyénnek, hétköznapoknak és ünnepeknek, környezetet teremtve köréjük. És mindezeknek szellemi koronája, amit ez a kiállítás hivatott reprezentálni. Ybl szakrális művészete, a Mindenhatónak földi otthont teremtő alkotásai.”