A Lutheránus Világszövetség 12. nagygyűlésének megnyitóján, 2017. május 10-én Younan a namíbiai Windhukba érkezett résztvevőknek elmondta, mennyire fontos az, hogy emlékezzünk a reformáció 16. századi történéseire és azokra a férfiakra és nőkre is, akik lehetővé tették ezt a folyamatot. „De az is feltétlenül szükséges, hogy a frissesség és a szabadság szellemét keressük, hiszen ahogyan a Szentlélek akkor, úgy még ma is mozgat bennünket.”
A nagygyűlés Isten kegyelme által megszabadítva témájához csatlakozott Younan köszöntő beszéde, aki fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy a mai világ kihívásaival vegye fel a küzdelmet a közösség és arról is beszélt, hogy hogyan kellene alkalmazkodnunk a megváltozott körülményekhez.
A nagygyűlés tagjainak részvételével a ránk következő vasárnap a Sam Nujoma Stadionban reformációi megemlékezést tartanak majd.
Szabadság a közösségen belül és communio
„Arra hívattunk el, hogy a Szentlélek erejével cselekedjünk. Arra hívattunk el, hogy hirdessük, hogy Isten a gyengék és megvetettek, az elárultak és a felettes hatalmaktól szenvedők mellett áll. Nem feledi el azokat, akiket a központi világi hatalom elfelejt” – mondta Younan, a Jordániai és Szentföldi Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője, majd így folytatta: „Az egyházak arra hívattak el, hogy a szabadulás szellemében éljenek, a szabadság világában, ahol nehéz kérdéseket is fel lehet tenni. Egyházközösségünkben is váltakozó függőségi viszonyokban vagyunk és ez emlékeztet bennünket arra, hogy a dolgok nem egyszerűen csak személyes és individuális gyakorlatok. Jobb, ha kérdezünk és megvizsgáljuk a dolgokat a közösségen belül.”
Úton egy ökumenikus tavasz felé
A közös evangélikus–katolikus megemlékezés Lundban és Malmőben 2016 októberében mély jelentőségű volt az ökumenikus mozgalom szempontjából és utat mutatott a konfliktustól a közösség irányába – mondta Younan az LVSZ megbékélési folyamatáról. Annak a reménységének adott hangot, hogy „a közös imádság és a közös misszió az elmúlt évtizedek evangélikus–katolikus párbeszédében történt sok más mozgalommal együtt, egy ökumenikus tavasz további áttöréséhez vezethetnek”.
A közös nyilatkozat, amelyet Ferenc pápa is aláírt, reményt ad a további munkára, annak ellenére, hogy a dialógus résztvevői még nem értenek minden kérdésben egyet – mondta az LVSZ elnöke. Az ekkléziológia, az egyházi hivatal és az úrvacsora tanításáról szóló kérdésekben különösen nagy vita van még. Younan arról a meggyőződéséről is beszélt, hogy „Krisztus nagyvonalúságának asztala” nem korlátozódik egyes keresztény tradíciókra és arra bátorította az egyházközösséget, hogy folytassák a dialógust, hogy ezzel Krisztus hívását „a keresztségtől az úrvacsoráig” kövessék.
Az LVSZ vezető szerepe egy vallásilag sokszínű világban
Az ecclesia semper reformanda – az állandóan megújuló egyház – jegyében bátorította Younan a lutheránus delegáltakat arra, hogy a Lutherrel szembeni fenntartásaikat feledjék és hálával fogadják el a kegyelemből és hit által való megigazulás tiszta teológiáját. Éppúgy, ahogyan a Lutheránus Világszövetség hangsúlyos lépéseket tett annak érdekében, hogy a katolikus egyház Luther elleni előítéletét és ítélkezését felfüggessze és elfeledje, éppígy kell az LVSZ nagygyűlésnek az 1984-es nagygyűlésen nyilatkozatban is meghozott módon elhatárolódnia a zsidó vallású emberekkel és a zsidósággal szemben tett kijelentéseitől, valamint az iszlámra és annak követőire tett kijelentéseitől is távolságot kell tartani – vélte az elnök.
Csak ez az önkritikus távolságtartás hozhat eredményt a vallási kirekesztés elleni harcban és a vallási extremizmussal szemben is, legyen az a buddhizmus, a kereszténység, a hinduizmus, az iszlám, vagy a zsidóság hagyományaiban gyökerező hibás kijelentés.
Megbékélés és gyógyító emlékezés
Younan köszönetet mondott a Namíbiai Evangélikus-Lutheránus Egyházak Egyesült Tanácsának (UCC-NELC) a 12. nagygyűlés vendégszerető fogadásáért. Elismerően nyilatkozott arról a hozzájárulásról is, amellyel a namíbiai lutheránus egyházak a namíbiai nép szabadságáért és függetlenségéért folytattak. Az LVSZ elnöke említést tett a Németországi Protestáns Egyház (EKD) azon nyilatkozatáról, amelyben a protestáns ernyőszervezet elismeri a németek gyarmatosításban elkövetett hibáit és bocsánatért esedezik. Felkínálta az LVSZ támogatását Namíbia és Németország egymással folytatott megbékélési folyamatában és hangsúlyozta, hogy el kell ismerni a múlt igazságtalanságait és el kell fogadni a megbocsátást, hogy a gyógyulás megtörténhessen.
Hála
Hét évig tartó szolgálati ideje végén az LVSZ elnöke köszönetet mondott dr. Martin Junge főtitkárnak a munkájáért és az egyházközösség vezető grémiumának, valamint az egyházi vezetőknek is, akik őt támogatták. „Köszönöm, hogy megengedték, hogy vezethettem ezt az egyházközösséget.”