Németh Szabolcs lelkész rövid köszöntője után, az orgonaművész szakmai életútjának főbb állomásairól mesélt:

„A pályám hosszas és vargabetűkkel tűzdelt – mondta Szilágyi Gyula. – A Deák téri evangélikus templom korábbi orgonistájától Trajtler Gábortól indultam el az orgonaművészi pályán. Előtte a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán Vasúti Járműgépész mérnöknek tanultam. A zene azonban visszahódított magának és szintén a Deák téri evangélikus templom Lutherania énekkarban kezdtem el énekelni 1982-ben, ahol a mai napig is énekelek. Enélkül, vagyis a kórus Bach-repertoárja nélkül nagyon hiányos lenne az életem. Néhány évig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanultam, majd 1988-ban elmentem külföldre, Hollandiába, azzal a céllal, hogy megismerkedjem az ottani orgonakultúrával. Néhány nehéz év után, az ottani református egyház támogatásával az Amszterdami Zeneakadémián tanultam orgona, zongora és egyházzenei szakokon.”

Szilágyi Gyula elmesélte, hogy 1999-ben egy nagyszerű álláslehetőséggel élve Portugália déli részén, az Algarve nevű tartományban kezdett dolgozni, mint orgona-, zongora- és kamarazene-tanár. Majd Spanyolország Andalúzia tartományába költözött át, és egy újabb nyelv megtanulása mellett, zenei tevékenységét is igyekezett kibontakoztatni. Összesen 23 évet élt külföldön, ami a zenei műsorválasztási attitűdjét is nagyban meghatározta. 

„2011-ben a változások éve jött el az életemben. Mindent bepakoltam egy nagyméretű furgonba és levezetve 3000 km-t, hazajöttem. Azóta itthon vagyok. Itthon vagyok otthon. Kezdetben nehéz volt visszailleszkednem: több zeneiskolában is dolgoztam, míg végül 2014-től a Nyíregyházi Egyetem Zenei Intézetébe kerültem adjunktusi minőségben, 2015 óta pedig a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán mint orgona tanár működök, Karasszon Dezső utódaként. Emellett koncertezem, és a Lutherania énekkar mellett az ökumené jegyében a pesti ferences templom Greccio reneszánsz énekegyüttesben is énekelek, latin nyelvű reneszánsz kórusmuzsikát. 2016 októberében DLA fokozatot szereztem a Liszt Ferenc Zenei Egyetem Doktori Iskoláján, előadóművészet témakörben. Disszertációm témája A batalla – Egy műfaj élete az ibériai orgonaművészetben. Doktori mestermű-hangversenyemet a Budapest Gazdagréti Szent Angyalok templom 2016-ban elkészült 18. századi kasztíliai orgonakópián adtam, melynek projektjében magam is részt vettem.”

Ezt követően néhány mondatban szólt a nagyvázsonyi barokk orgona felépítéséről, örömét kifejezve az iránt, hogy ezeket a régi orgonákat ma már mindenhol eredeti állapotukba újra restaurálják. 

„Persze ez a rajta játszó művészeknek is nagy kihívás, hiszen meg kell tanulni azt a speciális ujjrendet, amit ezek a hangszerek elvárnak és vissza kell nyúlni azon korszakok zeneszerzőihez, akik ezekre a hangszerekre írták darabjaikat” – tette hozzá. 

A művész gondolatait a felcsendülő művek és szerzőik ismertetésével zárta. Repertoárjában a korai barokk korszak, 16–17. századi európai zeneszerzői közül a flamand Peter Cornet, a holland Jan Pieterszoon Sweelinck, a portugál Manuel Rodrigues Coelho, a német Samuel Scheidt és a spanyol Francisco Correa de Arauxo műveiből válogatott. Érdekességként kiemelte, hogy az evangélikus kötődésű jelenlévőknek ismerős lehet a német lutheránus orgonista, Sweelinck-tanítvány, Samuel Scheidt egyik fantáziája, ami az Úr Jézus hozzád kiáltok című evangélikus ének alapján íródott. 

Aki most lemaradt vagy újra szeretné meghallgatni Szilágyi Gyula orgonaművészt, azt sok szeretettel várják július 14-én vasárnap 18:30 órakor szentantalfai evangélikus templomba.