A „fény festője”, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr emlékére

A „fény festője”, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr emlékére

Share this content.

Szöveg: dr. Szerdahelyi Péter
Életének 86. évében, 2016. január 1-jén kaliforniai otthonában elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a Corvin-lánc birtokosa (2001), Szeged város díszpolgára (2004). A kritikusok a fény festőjeként aposztrofálták. Kivételes tehetségű és egyéni látásmóddal megáldott alkotóművész, igazi filmes legenda volt. Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőri munkájáért 1978-ban megkapta az Oscar-díjat. További három alkalommal (1979, 1985, 2007) is jelölték a legrangosabb filmes díjra, de kapott Emmy-díjat is és megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű díját.

Talán kevesen tudják, hogy az 1930-ban született Zsigmond Vilmost a szegedi evangélikus templomban keresztelték meg, a szegedi evangélikus elemi iskolába (jelenleg Luther-ház, Osztóvszky utca), majd a szegedi piarista gimnáziumba járt. Osztálytársai között volt néhai Csillik Bertalan anatómia professzor és Kovács Gábor szívsebész professzor, valamint Gyulay Endre korábbi megyéspüspök is, akikkel jó barátságot kötött. Miután futballedző és kapus apja elvált édesanyjától, a cseh származású Illichmann Bozenától, apai nagynénje, Zsigmond Ilona nevelte őt Szegeden. Apja szerette volna, ha fia hegedűművész lesz, ő azonban gyakorlás helyett inkább a grundon focizott. Egy alkalommal betegsége hetekre ágyba kényszerítette és ekkor került kezébe egy a fotózásról szóló szakkönyv, ami „beszippantotta”, s ebből sajátította el a fotográfia alapjait. Édesapjától kapott ajándékba egy Kodak kamerát, amellyel élete első felvételeit elkészíthette. Egy életre a fény szerelmese lett.

Az érettségit követően hiába jelentkezett a Műszaki Egyetemre, osztályidegen volt (édesapjának ugyanis volt egy kocsmája Szegeden), nem vették fel. A helyi Kendergyárban lett segédmunkás, így már 1951-ben felvételt nyerhetett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Illés György operatőr lett a mestere. 1956-ban, a forradalom leverése utáni napokban Kovács László operatőrrel együtt megörökítették a látottakat, és a több filmtekercset magukkal vitték Amerikába. Kapcsolatok, nyelvtudás nélkül jutottak el mindketten a filmes szakma csúcsára.

Noha tanácsolták Zsigmond Vilmosnak, hogy változtassa meg a nevét, ő azonban nem hajlott erre, mindig büszke volt amagyarságára. Bátor gesztus volt az Oscar-díj átadási ceremónián az is hogy nem a nyertes film rendezőjének, Steven Spielbergnek, hanem egykori mesterének, Illés György operatőrnek mondott köszönetet.

Kovács Lászlóval együtt az a hír járta Amerika-szerte róluk, hogy rendkívül alacsony költségvetéssel képesek kvalitásos filmet készíteni. Pénzük nem volt a forgatáshoz, de lelkük, szívük, tudásuk és tartásuk igen. 

Zsigmond Vilmos kalandos életútjában a tehetség és a szerencse, valamint az isteni gondviselés egyaránt szerepet játszott. Őrizzük mi is szívünkben az egykori szegedi evangélikus diák emlékét, aki eljutott a világhírig.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!