9.00

A zsinaton áhítatot tartott Szemerei János püspök, majd megkezdődött az első ülés, amelyen Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke elnökölt. Sor került a zsinati elnökség beszámolójára, Abaffy Zoltán ismertette az utóbbi hónapok neves eseményeit.

Ezután a bizottsági elnökök beszámolója következett. A törvényelőkészítő bizottság vezetője, Ittzés András, elnök a zsinati határozat a nyelvhelyességi javításokról tárgykörben szólt.

A teológiai bizottság elnöke, Orosz Gábor Viktor sajnos nem küldött beszámolót és nem is jelent meg az ülésen, így az ő jelentésére nem került sor. (Orosz Gábor Viktor írásban kérte kimentését az ülésszakon való részvétele alól.)

Solt-Száraz Csengének az ügyrendi bizottság elnökének beszámolójára került sor ezután. Az ügyrend módosítására sajnos most sem kerülhetett sor, mert nincsen jelen annyi zsinati tag, amely az érvényes szavazáshoz szükséges lenne.

A bajor zsinat képviselői nem jöttek el a zsinatra, így az ő köszöntésükre nem kerülhetett sor.

9.50

A második ülésen Tölli Balázsnak, a zsinat nem lelkészi alelnökének vezetésével sor került az országos tisztségviselők éves beszámolóira.

Gáncs Péter elnök-püspök beszámolója a Jubileumi esély: legyünk végre teológusok! címet viselte és cikkünkhöz csatolt fájlként végig elolvasható. Szövegét a reformáció 500. évfordulójának célegyenesébe fordulva, felütésként Luther híres tézise az „oratio, meditatio, tentatio faciunt theologum” egyes gondolatai köré csoportosította. 

10.20

Hozzászólások érkeztek a jelentéssel kapcsolatban, Stermeczki András, Solt-Száraz Csenge és Fábri György, valamint Rück András, Detre János reflektáltak a beszámoló egyes gondolataira. A hitoktatással és a politikai állásfoglalásokkal kapcsolatban kérdezték a püspököt.

10.55

A zsinati tagok elfogadták a jelentést.

Most Prőhle Gergely országos felügyelő éves jelentése következik. A jelentést szintén a mellékletek között találják meg.

11.10

A felügyelői jelentést elfogadták.

11.38

Hafenscher Károly zsinati lelkészi elnök jelentésével folytatódott az ülés. A szöveg A félelem lelkét adta nekünk az Isten? NEM! címet kapta. 2017-re tekintve intett arra, hogy ne pusztán eseménykövetők, hanem Krisztus-követők legyünk. A gyökereket komolyan véve, de valóban jövőorientáltan a mában kell élnünk - intett a zsinati lelkészi elnök.

A beszámolót a zsinati tagok elfogadták.

11.51

Abaffy Zoltánnak, a zsinat nem lelkészi elnökének beszámolója következik.

Abaffy szomorúan számolt be Dobrovolni Máté zsinati tag és bizottsági tag lemondásáról, majd az előző ülésszakok munkájára tért ki. Ezután önvizsgálatra szólította fel a zsinati tagokat, majd a missziói tevékenység megújítására irányította a tekinteteket. Megkerülhetetlennek ítélte a struktúra kérdésének megtárgyalását, felszólított a felmerülő kérdésekre való mielőbbi válaszadásra.

A beszéd közben sor került a déli imádságra is.

12.08

Hozzászólások kezdődtek.

Fábri György kritikai megjegyzést tett a zsinat munkáját illetően, hiszen a beszámolókból látszik, hogy bár a zsinati vezetők mindent megtettek annak érdekében, hogy számos kérdésben előrelépés történjen, de sajnos ez mégsem volt így.

Tóth Melinda Anna szerint nem csak a negatívumokról, a bizonytalanságokról kellene szólni a beszámolóknak, hanem vannak igenis értékeink, a kősziklára - amely megvettetett - tudunk építeni. 

12.20

A szavazást a jelentés elfogadásáról leállították. 

Prőhle Gergely országos felügyelő a mai délelőtt rezüméjét önmaga és a zsinati tagok számára is megfogalmazva elmondta, hogy sajnos úgy érzi, nem jutottunk el A-ból B-be. Számos olyan kérdés maradt nyitva, amelynek tisztázása fontos lenne. Elpuskázott lehetőségnek ítélte az alkalmat és azt kérte, hogy úgy ne menjünk el, hogy a jelentések tartalmáról nem beszélünk.

Tölli Balázs szerint napirend módosításra és konkrét határozati javaslatra lenne szükség a felvetett kérdéssel kapcsolatban.

Ittzés András a generálódott feszültségre és indulatosságra reagálva elmondta, hogy minden országos tisztségviselő törvényi kötelessége az éves beszámolók elkészítése. A zsinat munkájának kritizálását saját magunk kritikájával kell kezdenünk - mondta.

Lázár Zsolt egyetértett az előtte szólóval és alátámasztotta azt, hogy ne a beszámolók idején foglalkozzanak a konkrét kérdésekkel. Műhelymunkára és előkészítésre van szükség.

Kendeh Gusztáv azt javasolta, hogy a bizottsági beszámolókat ne csak beadni kelljen, hanem igenis a bizottsági vezetők tartsák meg azokat, legyen róluk vita és így legyen a működési területeknek visszajelzése.

Abaffy Zoltán megjegyezte, hogy a műfaji kérdések sajnos elviszik mondanivalójának summáját. Vitázott az országos felügyelővel, hogy most kellene minden fontos kérdést megtárgyalniuk. Visszatérő témák voltak mind a négyük beszámolóiban, amelyek aztán a két nap zsinati ülés alatt vissza fognak térni és tárgyalásra kerülnek.

Sztrókai András arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnos a falvak elhalásra vannak ítélve, onnan a hívek elmennek, így a lehetőségek beszűkülnek. Megállapította, hogy nincsenek kihasználva a hitoktatási lehetőségek. Javasolta szoktassák hozzá a gyerekeket már az iskolában az adakozásra. A hazaszeretetre kell nevelni és nem szabad, hogy a liberális kozmopolita nézetek domináljanak. Meg kell találni a módszereket arra, hogy megakadályozzuk a fogyást. Megjegyezte, hogy a migráció romba dönti Európát, össze kell fogni a megmaradásért. Mindenféle megmételyező gondolat mögé kell állni.

A zsinati tagok elfogadták végül a zsinat nem lelkészi elnökének a jelentését.

12.45

Következik a harmadik ülés, amelyet Abaffy Zoltán a zsinat nem lelkészi elnöke vezet. A téma a Magyarországi Evangélikus Egyház 2017. évi költségvetése lesz.

Előterjesztő: Prőhle Gergely országos felügyelő és Lőrincz Szabolcs gazdasági igazgató, operatív igazgató-helyettes.

A költségvetésben prioritásként kezelték a hitoktatók és a hitoktatás ösztönzését, az ifjúsági munka megerősítését, ifjúsági vezetőképzést, a lelkészi munka minőségbiztosításának rögzítését, a lelkészi életpályamodellt. A 2017-es évre tekintettel a Reformációi Bizottság számára átcsoportosításra kerülnek összegek, többletköltségként szerepel az Üllői úti székház felújításának befejezése. Az országos felügyelő méltatta a Deák téri Insula Lutherana minőségi terének létrejöttét. Fontos lenne, ha az Üllői út is ilyen fajsúlyos kisugárzást kaphatna.

12.50

Lőrincz Szabolcs elmondta, hogy az egyházi működési feladatok határozták meg az idei költségvetési felosztást. Az állami céltámogatások a köznevelési feladatokra, a diakóniai feladatokra, a gyűjteményi feladatokra, és a kistelepülési támogatásokra lesznek felhasználva. Az elkülönített alapok jelentős tartalékokkal rendelkeznek, így a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap, a befektetési alap, valamint az oktatási és a diakóniai feladatokra fordítható alapok is. A 2016-os maradványkeretekről 2017 májusi zsinaton lehet majd rendelkezni.

Az egyház szabadon felhasználható bevételei az ingatlanjáradékból és az egyszázalékos bevételekből erednek. Bár az egyszázalékos felajánlás összege nőtt, mégis a 2017-es felhasználhat összeg jelentősen nem nőtt. 2016-ban a 2015. adóévről nyilatkozók közül 63.676 fő adta az evangélikus egyháznak adójuk 1%-át, amely 2,8%-kal, azaz 1.753 fővel magasabb az előző évinél. Az általuk felajánlott összeg 285.417.162,- Ft, amely 7,7%-kal, azaz 20.394.030,- Ft-tal több az előző évi összegnél. 

A Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetésének 2017. évi bevételi főösszegét 16.796.100.000,- forintban, kiadási főösszegét 15.490.700.000, - forintban állapították meg. A dokumentumok részletesen a zsinati tagok rendelkezésére lettek bocsátva.

13.10

Fábri György két határozati javaslatot is tett. Az egyik szerint komolyan kellene a gyülekezetplántálást támogatni és el kell gondolkodni az egyházfinanszírozás új útjairól, az elkötelezett hívek tizedadásáról.

Gáncs Péter püspök szerint kilenc gyülekezet plántálása nem csak anyagi feladatot ró az egyházra, hanem teológiait is. Meg kell találni ehhez a megfelelő embereket és az Evangélikus Hittudományi Egyetemen a szakirányú képzésüknek is be kell indulnia.

13.15

Fabiny Tamás püspök utalt más egyházak (baptista, református) példájának megismerésére. Az egyházfinanszírozás kérdésében tanulhatunk az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyháztól (ELCA), mert az ő rendszerük hasonlít a legjobban a miénkhez. 

Kalincsák Balázs elkeserítőnek tartotta, hogy sok lelkész gondolkodik az életpályája elhagyásán, ezért támogatja az életpályamodell kidolgozását.

Zsugyel János a Számvevőszék elnöke örvendetes változásnak ítélte, hogy az idei évben egy egyszerűsített táblázatot kaptak a zsinati tagok, így jobban átlátható a költségvetési tervezet.

Ezután Isó Zoltán és Ittzés András röviden reagáltak a költségvetésre.

Muntag András szerint bár Zelenka Pál Alap jelenleg magas tartalékokkal rendelkezik, de nemsokára lesz egy hullám, amikor sok lelkész nyugdíjba fog menni, viszont a tendencia az, hogy sajnos nincsen olyan mértékű jelentkezés a lelkészképzésre, amely biztosítaná az utánpótlást. El kellene gondolkodni azon, hogy hogyan motiválják a fiatalokat, hogy a lelkészi pályát válasszák.

13.42

Szavazásra kerül sor. 

A költségvetést elfogadták.

13.51

Napirendi pontok módosításával most a tizedik ülés kerül előre, amelyen Hafenscher Károly elnököl és a tényfeltáró bizottság vezetője, Mirák Katalin számol be a bizottság munkájáról.

Prőhle Gergely hozzászólásában megköszönte a bizottság munkáját és kérte, hogy az egyházi közvélemény figyelmét folyamatosan tartsuk fenn a témában az egyházi médiumainkban.

14.45

Az ebéd utáni ülésen dr. Hafenscher Károly a zsinat lelkészi elnökének elnökletével, Ittzés András előterjesztésében a MEE hivatalos lapjának kiadásával kapcsolatos törvények módosításának általános és részletes vitájára kerül sor. Javasolják, hogy az Evangélikus Közlöny továbbra is maradjon fenn, de hogy milyen formában, az részleteiben szabályozható, de célszerűnek látszik, hogy papír alapon is elérhető legyen.

A zsinati tagok megszavazták a közlöny ügyében hozott törvényt.

15.08

A következő ülésen Rostáné Piri Magda lelkészi alelnök vezetésével kerül sor a missziói munkaág megújításának kérdéseire. Hafenscher Károly terjeszti elő A misszió a Magyarországi Evangélikus Egyház életformája és mandátuma című háromoldalas anyagot, amely mellékleteink között olvasható.

Mint ismeretes a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának elnöksége korábban felkérte az országos Missziói és Evangélizációs Bizottságot, hogy dolgozza ki a missziói munkaág megújításának irányvonalait. Az elmúlt közel három esztendőben a – jóllehet zajlott a feladat végrehajtása, kommunikációs, értelmezési félreértések és eltérő igények és elvárások nyomán nem született meg egy konszenzuson alapuló, a zsinat által megtárgyalt és elfogadott anyag. A misszióban érintett szolgálattevők és a bizottság munkája, illetve a Teológiai Bizottság véleménye nyomán megszületett egy hatalmas (mintegy hetven oldalas) anyag, amely nem volt alkalmas érdemi tárgyalásra, de ezen értékek megtartására és a tárgyalhatóság érdekében született meg ez az összefoglaló anyag, abban a reménységben, hogy elindulhat az a folyamat, amellyel a ciklus végére lezárt missziói anyagot hagyhat jóvá egyházunk legfelsőbb döntéshozó testülete.

A kérdéshez Lupták György, Stermeczki András és Lupták György, valamint Koháry Ferenc is hozzászóltak. Kérdésként merült fel, hogy a lecsupaszított anyag és a konkrét lépéseket tartalmazó mega-beadvány milyen viszonyban vannak egymással, mik legyenek/lehetnek a további lépések. A MEE zsinata elvi támogatását adta a missziói anyaghoz.

15.30

A következő ülésen Tölli Balázs nem lelkészi alelnök vezetésével és Krámer György országos irodaigazgató előterjesztésében tájékoztatást kaptak a zsinati tagok az Üllői úti székház felújítási projektjéről.

Megtudtuk, hogy a 2015. októberében, sikeres ellenőrzéssel lezárult KEOP pályázat után a felújítás 2. ütemének kivitelezésére az elnökség által kijelölt három építőipari cég pályázati meghívása történt. A 2016. januári tenderbontáskor azonban kiderült, hogy mindhárom árajánlat jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. A beruházás sikeres megvalósítása érdekében több támogatási lehetőséget is felkutatva pályázatot adtak be a norvég alaphoz, látogató központ létrehozására a kormányzat felé. Sajnos ezek nem jártak eredménnyel. Az építési munka 755.905.512.- + 27% ÁFA, azaz bruttó 960.000.000.-Ft. A versenyben a győztes a THERMO-ÉPGÉP. Az építési munkák határideje 2017. július 30.

15.35

A következő ülésen Rostáné Piri Magda vezetésével sor kerül a  2005. évi VIII. törvény módosítása – Az egyház intézményeiről tárgykörre.

Prőhle Gergely országos felügyelő az Evangélikus Országos Gyűjtemény törvényi szabályozásának témáját terjesztette elő. Ebben kezdeményezik az egyház országos gyűjteményeinek – Evangélikus Országos Levéltár, Evangélikus Országos Könyvtár, Evangélikus Országos Múzeum – integrálását, amelynek következtében 2017. január 1-jével új, önálló gazdálkodású gyűjteményi intézmény jönne létre, valamint annak működtetéséhez szükséges jogszabályi változtatások érdekében.

Kendeh Gusztáv kezdeményezte, hogy az egyházzenei munkaág is ide tartozhasson.

A zsinat támogatta az Evangélikus Országos Gyűjtemény létrehozását.

15.50

Krámer György előterjesztésében a Fejlesztési és Vagyongazdálkodási intézményi törvény szabályozásának vitája kezdődött.

A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitériuma 25/1/2016. (III. 17.) számú határozatában megalapította az Evangélikus Fejlesztési Irodát. Az alapító okirat szerint az intézmény feladata: A Magyarországi Evangélikus Egyház pályázatokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos céljainak megvalósítása, feladatainak ellátása. Az intézmény megalapítása a pályázati fenntartási kötelezettségek miatt indokolt és sürgető volt, így más jogszabályi lehetőség híján, egyéb oktatási intézményként alakult meg. Az intézmény gazdálkodási jellegéből fakadóan a szakmai felügyeletet a gazdasági bizottság látja el. Mivel az országos presbitérium is észlelte a működési sajátosság és a törvényi lehetőségek közötti ellentmondást, a határozat szövegében a gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző egyházi szervezet szabályozásának megalkotására kérte a zsinatot. 

16.00

Ittzés András előterjesztésében még ezen az ülésen sor került az igazgatótanácsok működésének szabályozására. A zsinat támogatta a törvényelőkészítő bizottság javaslata alapján, hogy az igazgatótanácsok összetételének és hatáskörének témakörét általános formában leveszik a napirendről, és csak akkor tűzik újra napirendre, ha valaki részleteiben is átgondolt és indokolt, szövegszerű törvénymódosító javaslatot nyújt be. Támogatták, hogy a jövő év folyamán történjen meg az intézményi törvény módosítása a kisebb jelentőségű témakörökben.

16.28

Napirendre került az ügyrend módosítása, Solt-Száraz Csenge előterjesztésében.

16.39

A napirend szerinti kilencedik ülésen Tölli Balázs elnökletével, Abaffy Zoltán előterjesztésében kezdődik az egyház háztartásáról szóló törvény általános vitája. Felmerült a közös teherhordozás kérdése, az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek, az országos egyház és az intézmények gazdálkodása, a gazdálkodási szabályzatok, költségvetés, bérszámolás, a vagyongazdálkodás, a támogatások kezelése, a gazdálkodási biztos intézménye, a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás, az egyházi gazdálkodás ellenőrzése, vezetői-, fenntartói, belső-, számvevőszéki ellenőrzés, a különböző szintű számvevőszékek működése, a civil szervezet és a gazdasági társaság alapításának kérdése.

Több hozzászólás is érkezett az általános vitához.

17.10

A következő ülésen Rostáné Piri Magda elnökletével egyházunk működésének szerkezeti egyszerűsítésének kérdése kerül napirendre Prőhle Gergely országos felügyelő előterjesztésében.

A felügyelő elmondta, hogy mindenféle statisztikai adatból már régóta látszik, hogy a gyülekezetek drámaian fogynak és az intézményeink számának emelkedése sem hozta meg azt a várt eredményt, amely a fogyást megállíthatná. Tudja, hogy a Szentlélek erejére kell hagyatkozni, de tegyünk meg a magunk erejéből is mindent, amit tehetünk.

Épp ezért gondolkodni kezdtek azon, hogyan lehetne egy olyan rendszert kitalálni, amely legalább az erőforrásokkal jobban tud gazdálkodni. Azokat a gyülekezeteket, ahol az intézmények mérete és a vasárnap istentiszteletekre járók száma arányos, jobban kellene támogatni és meg kellene gátolni azt, hogy olyan területekre fektessünk energiát, ahol láthatjuk, hogy az evangélikusságnak már befellegzett. A felügyelő szerint nem kell idegenkedni a nyugati folyamat mintájával, ahol templombezárásokra sor kerül. Felvetette a kérdést, mikor mondjuk ki mi is azt, hogy bizonyos helyeken nem rendelkezünk már életképes egységekkel.

A javaslat szerint a héttagú elnökség megszüntetésével kiküszöbölhetőek lennének a párhuzamosságok. 

Az országos presbitérium lenne az egyház operatív testülete és két ülés között pedig az országos elnökség (elnök-püspök és országos felügyelő) járna el.

A gyülekezetek működőképességének felmérése után csökkenteni kellene az egyházmegyék számát és meg kellene határozni ezek funkcióját. 

Át kellene tekinteni valamennyi testület létszámát, hatáskörét, feladatát. 

Az ötszáz éves jubileumra a gyülekezetépítési munkát prioritássá kellene tenni.

17.30

Lázár Zsolt szerint az egyház szanálása folyik ezekkel az intézkedésekkel, amikor a gyülekezetek támogatását akarják megvonni egyházvezetői szinten. Sajnálja, hogy a nagy egyházi projektekre milliárdokat adunk ki, de a kis gyülekezetek megmentésére nincsen pénz és ott struktúraváltást szorgalmaznak. Kiforratlan, szóbeszéd útján terjedő ötletelések kerülnek be a zsinat elé az új esperesi modellről. Nem tudja vállalni azt, hogy gyülekezeti lelkészként, esperesként ezekkel az ötletekkel a gyülekezetei elé álljon.

Prőhle Gergely szerint valahol el kell kezdeni a változtatást. A nagy projektekkel nem furcsa fényűzés zajlik, hanem kultúramegmentés - mondta cáfolatul az esperes szavaira. Megpróbált az esperesi konferencián válaszokat kapni kérdéseire, de az esperesek nem voltak hajlandóak bökszavas válaszokat sem adni.

Sztrókay Attila biztos abban, hogy aki ehhez a témához hozzászól, azt érdekli az egyház jövője és aggódik érte. Sajnos a népszámláláskor sokakat nem kérdeztek meg a felekezeti hovatartozásról. Az egyházi nyilvántartásban szereplő személyeken kívül fel kellene kutatni, vannak-e bizonyos településen evangélikusok. A templom az Isten háza, rettenetes dolog ezt szanálni. Biztosan lesznek olyan helyek, ahol a templom elnéptelenedik, de missziós templomként még működhet és lehet, hogy később gyülekezet is szerveződik majd körülötte.

Sólyom Tibor hozzászólásában egyetértett az országos felügyelő diagnózisával. Lelkészcentrikus egyház vagyunk - mondta. - Feladatokat kellene adni a nem lelkészi munkatársaknak. A struktúra mellett ezt is be kellene építeni.

Hafenscher Károly szerint épp a gyülekezetek érdekében kell a szerkezetet egyszerűsíteni, de szó sincs arról, hogy struktúrát kellene váltani. A grémiumokban az agyonterheltség miatt kell létszámot csökkenteni és az erőket másra kell fordítani. Javasolta, hogy próbáljuk meg félretenni a bizalmatlanságot. Intett arra, hogy együtt kell a jövő felé mennünk.

Fábri György örült a kialakult vitának és javasolta, hogy bármilyen modell javaslói dolgozzák ki véleményüket és adják be megtárgyalásra. Ő is tagadta az egyházvezetéssel szemben felhozott vádakat.

Isó Zoltán szerint a helyzet siralmas, de nem reménytelen, mert vannak élő gyülekezetek. Vannak halódó és kísérésre szoruló gyülekezetek is. De át kell gondolni a struktúraváltás előtt az illető személyek feladatait, csak akkor lehet belevágni.

Szabó Szilárd a teremben uralkodó lesújtó pesszimizmusról beszélve elmondta, hogy az ő hétköznapjai szerencsére nem ilyenek szoktak lenni. Az országos felügyelő által ismertetett tényekkel ugyan nem lehet vitatkozni, de a struktúra az mindig meghatározza a működési területeket. Fontos, hogy a tisztségeket betöltő emberek hogyan töltik ki pozícióikat. Frusztrált az egyház vezetősége, mindenki felelősöket keres, hárítják a felelősséget lelkészekre, más vezetőkre, de ez nem jó irány.

Buday-Malik Adrienn úgy reflektált az előterjesztésre, hogy homályos előterjesztések kerültek a zsinat elé, nincsenek valódi helyzetfeltárások mögötte, nincsen meg a diagnózis. Véleménye szerint szakmailag képzett munkatársakra lenne szükség a lelkészek, esperesek és egyházvezetők mellett.

Fabiny Tamás szerint ilyen beszélgetéseket igenis le kell folytatni, tételezzünk fel egymásról jót a vita során. Ugyanazt akarjuk az egyházban, amely nem organizáció, hanem organizmus (1Kor 12).

Solt-Száraz Csenge szerint évek óta vannak jelek az egyház válságára. Humánerőforrás tekintetében egyházunk a kritikus szint alá süllyedt. Meg kellene az okokat találni a csökkenésre. Véleménye szerint kevés a láthatóan átadott élet, pedig az emberekben iszonyúan nagy a spirituális éhség. Ha mi ezt nem tudjuk megadni, akkor megtalálják máshol. Szükség lenne megújulásra, karizmatikus vezetőkre.

Győri Gábor sokat tanult és kapott a mai üléstől. Az egyházmegyék csökkentése defenzív szó, nem ezt kellene használni, hanem azt, hogy átcsoportosítás. Az espereseket helyzetbe kellene hozni.

Roncz Béla szerint a statisztikák sosem mutatnak megfelelő adatokat. Nyomon lehetne követni az elvándorló családokat, sőt a külföldön munkát vállalókat is. Nem csak a gyülekezeteket, hanem az iskolákat és az iskolalelkészi hálózatot is meg kellene erősíteni.

Bárdossy Tamás reméli, hogy végre elindul egy olyan folyamat, amelyet majd a végén siker koronáz meg.

Balicza Máté szerint fontos, hogy a szervezeti és a lelki kérdéseket ne állítsuk egymással szembe. 

Kalincsák Balázs az átalakítás szó helyett a reformációt szeretné alkalmazni. Nem szabad elkeseredni, meg kell erősíteni egymást és bizakodva kell tekinteni a reformáció ünnepi éve elé. Alulról kellene építkezni, a gyülekezetek felől.

Rück András szerint ki kell menni a templomok falai közül is és lesz élet. 

Stermeczki András szerint Mt 28,28 szerint nem csak evangélikusokban kell gondolkodni, mert a missziói parancs alapján mindenkihez kell szólnunk.

Prőhle Gergely zárásként elmondta, hogy egy-egy pozitív tapasztalatból kiindulva nem lehet az egész egyház pozitív helyzetére következtetni. Nincsen vízió nélküli állapot egyházunkban, hiszen tudatos előkészítettsége volt az itt vázolt javaslatnak. Pozitívnak és előremutatónak tartotta a vitát.

A 291-es énekkel zárult a zsinati ülés. Holnap folytatódik a tárgyalássorozat.

(Szerkesztői megjegyzés: A fenti tudósítás nem zsinati jegyzőkönyv. Nem törekszik minden hozzászóló, minden hozzászólás idézésére. Tartalmi, lényegi elemek kerülnek kiemelésre.)