A Reformációi Emlékbizottság a zsinat által a 2009. évi III. törvényben meghatározott keretek közt folytatja munkáját, évi négy alkalommal ülésezik. Az emlékbizottság védnöki körének új tagjai: Ittzés Mihály zenepedagógus, Konok Tamás festőművész és Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. A 2016-os évben is számos találkozásra került sor a testvéregyházak képviselőivel és az illetékes állami intézményekkel, amelyekről részletesen szólt Fabiny Tamás a beszámolójában.

Részletezte azt a munkát is, amelyet az elmúlt évben a bizottság elvégzett (tudományos konferenciák, digitalizálási program, pályázatok, könyvkiadás, kiadványok, bemutatók, múzeummegnyitó stb.).

Az előadó kitért a lundi katolikus-evangélikus imaalkalom jelentőségére és az e mögött álló teológiai munka, pasztorációs munka fontosságára is, érintve az együttműködés további fontos területeit, illetve több egyházi bevonását is a párbeszédbe.

Külön kiemelte a Luther válogatott művei sorozat újabb kötetei mellett az Egyességi irat magyar fordításának megjelentetését, a Protestáns műzenei antológiák I. – Korálfeldolgozások a lutheri reformáció első évszázadából című hiánypótló kötet és A szembenállástól a közösségig dokumentumot.

Örömmel említette az állami Reformáció Emlékbizottság pályázatait, amelyeken számos evangélikus egyházközség is indult. Szólt a Refo500 holland kezdeményezésű kutatócsoportról.

Külön hangsúlyt kapott beszédében a digitalizálási munka, amely a 21. században rendkívül fontos területté vált.

Fabiny Tamás elmondta, hogy a Luther-rajzfilmsorozatból eddig öt epizód készült el, ezzel párhuzamosan zajlik az egyes epizódokhoz a digitális tananyag kidolgozása, mely korosztályos bontásban és a különböző (szaktárgyi, hittan- és gyülekezeti) csoportok igényeit figyelembe véve kínál sokszínű feladatbankot, óraterveket. Ez utóbbi munkát az Evangélikus Pedagógiai–Szakmai Továbbképző Intézet koordinálja.

A magyar változat mellett készül a német és angol professzionális szinkron, valamint előrehaladott tárgyalások folynak a portugál (brazil) és finn változat elkészítéséről. A nemzetközi egyházi támogatók mellett a német nagykövetség, illetve filmes pályázatok bevételéből tudjuk finanszírozni a gyártást. Több fesztiválon is neveztük a rajzfilm különböző epizódjait (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, Ars Sacra Fesztivál, Oului Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztivál - Finnország). Nyilvános vetítésekre két ízben, az Ars Sacra Fesztivál keretében, egy ízben pedig a Bem moziban, ökumenikus kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve került sor - mondta Fabiny Tamás.

„A Reformációi Emlékbizottság törekedett arra, hogy a központi projektek (könyvkiadás, digitalizálás stb.) mellett megőrizze tevékenységének gyülekezeti fókuszát. Ennek érdekében született a gyülekezeti programok tára, a Luther-kártyajáték, egyházkerületi kórustalálkozó, korálünnep, a magyar nap Wittenbergben terve, a közös bűnbánati liturgia magyar változata és egy ökumenikus énekeskönyv megújításának gondolata is.

Gáncs Péter hozzászólásában elmondta, hogy a tegnapi napon Pannonhalmán a Szent Márton-év zárásaként és a reformáció évének nyitányaként tartott beszédet, ami igen előremutató lépésnek tekinthető.

Laborczi Géza gyülekezeti szintű illusztrációt hozott a püspök ökumenikus közeledésére, megosztotta a hallgatósággal egy görög katolikus pap hozzá írt személyes üzenetét.

Mészáros Tamás a 2017-es nagy ünnepekről kérdezett, Hafenscher Károly miniszteri biztosi tisztségében elmondta, hogy számos pályázat jelent meg a napokban is gyülekezetek és a civil szervezetek számára.

Kendeh Gusztáv hozzászólásában az egyházzenei bizottság rendezvényeit emelte ki (kerületi/országos kórustalálkozó).

Győri Gábor kérdezte, hogy a 2017-es év ünnepi alkalmain hogyan tudnak részt venni a gyülekezetek.

Fabiny Tamás elmondta, hogy korábban a református egyházban a Kálvin Bizottság működött. Október 31-én a Papp László Sportarénában lesz megemlékezés az összes protestáns egyház számára, de felhívják a figyelmet arra, hogy ettől az alkalomtól függetlenül legyenek istentiszteletek az evangélikus templomokban is.

Hafenscher Károly ismertette, hogy január 6-án gazdag, interaktív kulturális pogrammal készülnek, amely a reformáció kifejezetten magyar értékeit kívánja megmutatni. Ez a program a MÜPÁ-ban lesz, amely befogadóképességénél fogva korlátozott számú résztvevővel számol. Október 31-én viszont tágabb merítésű lehet, viszont élőben a televízióban is nyomon lehet majd követni az eseményeket az arénából.

Fábri György megköszönte a beszámolót és örömét fejezte ki a sokszínű programok és tervek miatt. Felvetette a kérdést, hogy vajon sikerül-e az egyházról és a reformációról olyan képet festenünk a világ számára, amit szeretnénk. Kérte, hogy ne mondjunk le arról, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyházat lutheránus egyházként megmutassuk. Fontos az október 31-i program az arénában, de jó lenne, ha az ünnep evangélikus jellege mégis megmaradhatna.

Detre János utánanézett, hogy 100 évvel ezelőtt hogyan ünnepelték meg a 400. évfordulót. Igehirdetési blokkot dolgoztak fel és ebben a szellemben zajlott az igehirdetés. Feltétlen szükség lenne hasonló módon az egyház népének megmozgatására.

Fabiny Tamás szerint jó lenne, ha a központi ünnepség mellett lennének a gyülekezetekben evangélikus programok, szerinte jól előkészítve mindkettőt meg lehet erősíteni. Hangsúlyozta, hogy a reformációi megemlékezések ne pusztán egy napra koncentrálódjanak. Vannak tervek a református-evangélikus közös zsinatra is, amelyet a Fasorban tartanának.

10.22

A zsinat elfogadta a jelentést.

10.24

A tizenharmadik ülésen, Abaffy Zoltán elnökletével kerül sor a lelkészek válásával kapcsolatos törvényi módosítások általános vitájára, Szarka István előterjesztésében.

Az előterjesztő elmondta, hogy külföldi és hazai, más egyházak példáját vizsgálták a kérdésben, és a lelkészi munkaközöségekben (LMK) is megtárgyalták a témát. Fontos gondolatuk volt, hogy nem fegyelmi vétség, hanem etikai kérdés a válás. Az fogalmazódott meg, hogy ne csak szóljunk az okokról, hanem tegyünk is ellene. Ezért a Gyülekezeti és Missziói Osztály szervezésében, holland segítséggel kapcsolatépítő párterápia indul. Túljelentkezéssel számoltak, tehát igény van a prevencióra.

Az etikai bizottság képviseletében először is a zsinatnak kell döntenie a törvényi szabályozás szükségességéről. De a zsinat már hozott ilyen határozatot.

A lelkészek házasságának felbontása kérdésében egy A és egy B verziót tárgyalnak meg. A B verzió egy sokkal részletesebb kivizsgálást feltételez a válással kapcsolatban.

A benyújtott verzió a tárgyalás előtt így hangzott:

„A” változat: „A lelkészek házasságának felbontása

33/A. § (1) A lelkész – házassági kapcsolatának megromlása esetén – a házasság felbontására irányuló kereset előterjesztését megelőzően tájékoztatja az illetékes esperest és püspököt az ő vagy házastársa válási szándékáról.

(2) A kereset beadásával, de legkésőbb a peres eljárás megindulásával a lelkész szolgálati jogviszonya felfüggesztésre kerül, a házasság jogerős bírósági felbontásával megszűnik. A törvény erejénél fogva hatályba lépő felfüggesztés részleges vagy teljes megszüntetéséről, valamint a szolgálati jogviszony megszűnése esetén a lelkész további szolgálatáról – az illetékes esperes és a szolgálatba állítót képviselő testület véleményének figyelembe vételével – az illetékes püspök dönt. A lelkész válása után választhatósága 3 évig a püspöki tanács egyetértési jogához kötött.

(3) A (2) bekezdésben leírt véleményezési jog gyakorlása során, amennyiben egyházi önkormányzat a szolgálatba állító, akkor a presbitérium, amennyiben intézmény, akkor az igazgatótanács a szolgálatba állító képviselő testület.

(4) A házasság jogerős bírósági felbontásával a lelkész minden – az egyházközségnél magasabb egyházkormányzati szinten viselt – tisztsége, valamint zsinati, országos presbitériumi és országos bírósági tagsága megszűnik. Ilyen tisztségre és testületi tagságra a házasság felbontása után három évig nem választható.”

„B” változat: „A lelkészek házasságának felbontása

33/A. § (1) A lelkész – házassági kapcsolatának megromlása esetén – a házasság felbontására irányuló kereset előterjesztését megelőzően tájékoztatja az illetékes esperest és püspököt az ő vagy házastársa válási szándékáról. 

(2) A lelkész a házasság felbontására irányuló pert kezdeményező keresetlevél benyújtásának tényét három napon belül, az ellene indított házassági bontóper tényét az erről való tudomásszerzést követő három napon belül köteles bejelenteni az illetékes esperesnek.

(3) Az esperes – a püspök egyidejű értesítése mellett – az egyházmegyei felügyelő és az espereshelyettes bevonásával 15 napon belül kivizsgálja az ügyet.

(4) A vizsgálat során a (3) bekezdésben meghatározott tagokból álló bizottság a lelkészt és – amennyiben erre hajlandó – házastársát, a gyülekezet felügyelőjét és a presbitérium tagjait meghallgatja.

(5) A vizsgálatról az esperes írásbeli jelentést készít a püspöknek, amelyben a megállapított tények leírása mellett véleményt nyilvánít arról, hogy a lelkész szolgálati jogviszonyának felfüggesztése indokolt-e vagy sem.

(6) A püspök az eljárás alá vont lelkész szolgálati jogviszonyát – a házassági bontóper jogerős befejezéséig – felfüggesztheti. Ha azt nem tartja indokoltnak, akkor a lelkész szolgálati jogviszonyával kapcsolatos döntést, szükség esetén a lelkész meghallgatása után, a házassági bontóper jogerős befejezése után hozza meg.

(7) Ha a püspök a lelkész szolgálati jogviszonyát felfüggeszti, egyidejűleg dönt az emiatt szükséges intézkedésekről, többek között a szolgálat ellátásáról, a mérsékelt jövedelem összegéről.

(7) A házassági per jogerős befejezését az ítélet kézhezvételétől számított 3 napon belül a lelkész köteles az esperes útján bejelenteni a püspöknek.

(8) Ha a püspök a lelkész szolgálati jogviszonyát megszünteti, a lelkész minden – az egyházközségnél magasabb önkormányzati szinten viselt – tisztsége, valamint zsinati, országos presbitériumi és országos bírósági tagsága megszűnik. Ilyen tisztségre és testületi tagságra három évig nem választható.”

Tölli Balázs megkérdezte, hogy az előterjesztő támogatja-e a B verziót, amelyben az esperesek feladata lenne a válások kivizsgálása.

Mészáros Tamás az egyházvezetés számára bizalmat kért. A válási folyamatból jó lenne, ha sok szubjektivitást, a sokféle bizottsági vizsgálatot kivonnának. Ez segíthetné a helyzetek megoldását.

Detre János szerint fontos lenne az egyházvezetői vizsgálati szakasz.

Krámer György meglepődve hallotta, hogy a társadalmi vitát, amely lezajlott, homogénnek aposztrofálták. Fontosnak tartaná, hogy az esperesek ne a saját véleményüket, hanem az LMK-k véleményét képviseljék, mert az egyes lelkészek máshogy látják a kérdést, mint ők.

Bárdossy Tamás szerint sokaknak sokféle tapasztalata van a kérdésben. Erkölcsi ítélet meghozatalát mindenképpen meg kell hoznia az egyházvezetésnek. A döntést egyfajta automatizmus megkönnyíthetné, de nem minden eset ugyanolyan. Legyünk figyelemmel a gyülekezeti és lelkészcsaládi érdekekre is.

Isó Zoltán saját LMK-beli tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ott a többség véleménye az volt, hogy automatizmus útján nem lehet eseteket elbírálni.

Péczka Ferenc az egyházvezetés terheit szeretné csökkenteni, ezzel egy időben a lelkész megbélyegzésének csökkentését is javasolta.

Laborczi Géza szerint kérdés, hogy az ember életének erkölcsi csődje és annak jogi következményei között milyen átjárhatóság van. Kétségtelen, hogy a magánéleti probléma kihatással van egy gyülekezet életére, amelynek van egy egyházkormányzási megfogalmazása. Egyik változatot sem tartja járhatónak, mert mindkettő nehézséget okoz. A legfelsőbb egyházvezetői szintet sem lehet kivonni a kérdésből. A prevenciót viszont a legfontosabbnak tartja. 

Ittzés András rossz iránynak tartja, ha a lelkész és a gyülekezet kapcsolatát házasságként jellemezzük. 

Gíró-Szász János szerint a bíróság előtti vita igen rossz hatással van a váló felekre és ebben a gyerekek is mindig sérülnek. Ezt a kérdést minősített többséggel kellene a zsinaton tárgyalni.

11.00

Fabiny Tamás szerint a társadalmi vita sok szinten folyt. Lehet, hogy nem az esperesek, hanem az LMK vezetőket kellett volna megszólítani a kérdésben. Egyetértett azzal, hogy különösen az egyházban meg kellene teremteni a válások békés lefolytatását. A püspöki tanács is foglalkozott a témával, nem akarnak a püspöki felelősség alól kibújni, mindkét verzióban szerepel a püspöki lelkipásztori szerepe. Az etikai bizottság sokszor elmondta azt is, hogy kötelesség lenne a lelkészek védelme is, nem szabad a bűnösség ellenére kitaszítani őket. Éppígy a lelkész társát is védeni kell, de a gyülekezetet is. 

Muntag András elmondta, hogy a törvény, amelyet a zsinat hoz, életbelépése után önálló életre kel. A zsinat felelőssége, hogy a szöveg olyan legyen, amelyet nem lehet félreértelmezni. A két változat között különbség az is, hogy az egyiknél van, a másiknál nincsen határidő.

Szabó Szilárd szerint a lelkész házassága ugyanolyan, mint a nem lelkész házassága. Miért nincsen a világi tisztségviselők élete is ugyanígy szabályozva? Szerinte a lelkészek, a lelkészi kar többsége - saját tapasztalata szerint - nem támogatja, nem képviseli az A verziót.

Gabnai Sándor szemezgetett azokból a mondatokból, amelyeket LMK-juk elküldött az etikai bizottságnak. A vitához hozzászólva felvetette, hogy vajon miért nem működnek a felállított lelkészi becsületszékek. Előkerült nála is a Szabó Szilárd által emlegetett kettős mérce kérdése. Nem csak a prevenció, hanem a posztvenció is fontos. 

Rück András az intimszféra tiszteletben tartását hangsúlyozta. Ha szabályozni akarjuk, abban mindig lesznek lyukak.

László Virgil súlyos kihatású kérdésnek tekinti, hogy az A verzióban az szerepel, hogy „A kereset beadásával, de legkésőbb a peres eljárás megindulásával a lelkész szolgálati jogviszonya felfüggesztésre kerül, a házasság jogerős bírósági felbontásával megszűnik.” Ezzel rögtön kihatással lennénk a lelkész életére, beavatkoznánk a polgári bíróság előtti eljárásba is.

Szarka István egyesével reflektált az elhangzottakra. Elmondta, hogy a törvényelőkészítő bizottság az A verziót támogatta. Az egyházvezetés részéről is inkább ez a verzió kapott támogatást. A 17 egyházmegyéből 5 helyről érkezett az etikai bizottsághoz visszajelzés. Szeretné, ha a döntés nem húzódna el, hanem a zsinat most határozatot hozna és ezzel minél előbb rendezni tudnánk a kérdést.

11.30

Lengyel Anna szerint akármelyik változat így marad és a kért javaslatok nem kerülnek bele, akkor szeretne a szavazásból kimaradni.

Bárdossy Tamás véleménye: a döntési pontokat egyik verziónál sem lehet megspórolni.

Szarka István hozzátette, hogy egyik verzió sem végleges, ez egy általános vita. Amennyiben valamelyik irányt a zsinat elfogadja, úgy az az irányt dolgozzák ki részletesen.

Asztalos Richárd szerint nem kell minél hamarabb lezárni a kérdést, a javaslatokat bele kellene dolgozni, és minősített többség kellene a döntéshez.

Krámer György a világiak kérdését, az ő válásuk kérdésének bevonását szorgalmazta, erre válaszul azt kapta Szarka Istvántól, hogy a bizottság feladata a lelkészi válások vizsgálata volt.

Mészáros Tamás már korábban kérte a törvény világiakra való kiterjesztését. Ha ez a törvény a lelkészekre vonatkozva megszületik, akkor a témát folytatni kell.

Szarka István a téma elővezetőjeként megköszönte az egyházféltő hozzászólásokat.

11.54

Szavazásra bocsátották az irány meghatározását. Az A változat továbbgondolását kérte a zsinat.

Muntag András ügyrendi kifogással élt. De újra nem szavaztak.