Németh Mihály 1971. február 3-án Nagykátán született, és a Pest megyei Farmoson nevelkedett. Kisgyermekkorában ideje nagy részét mélyen hívő anyai nagymamájával töltötte. Apai nagymamájának testvére, Csákó Gyula, evangélikus lelkész volt. Németh Mihály tanulmányait a farmosi általános iskolában kezdte meg.

A középiskolát a nagykátai Damjanich János Gimnáziumban végezte szorgalmas és kötelességtudó fiatalként. Döntő hatást gyakorolt rá Deme Károly, aki a hittanórákkal, igehirdetéseivel, hitével és nagy szeretettel terelte Mihályt Isten igéjének megismerése felé. Az érettségi után felvették az Evangélikus Teológiai Akadémiára (ma Evangélikus Hittudományi Egyetem), melyet 1994-ben sikeresen elvégzett. Harmati Béla püspök szentelte lelkésszé a budapesti Deák téri evangélikus templomban.

Hivatását Békéscsabán kezdte meg 1994. augusztus 15-én, ahol közel 15 évig szolgált. Németh Mihályt 2009-ben hívta meg a maglódi evangélikus gyülekezet parókus lelkésznek. Általa a gyülekezet élete megváltozott, és ezzel együtt városunk is más lett. Fiatalos lendületét és hivatástudatát a helyiek hamar megszerették és elismerték. A vasárnapi istentiszteletre járók száma megsokszorozódott. Az evangélikus hívők szívesen hallgatják a mély hitből fakadó prédikációkat. Sokat tett az evangélikus keresztény szellem kialakításáért, formálásáért. Életét a hivatása tölti ki, evangélikus lelkészként úgy él, ahogyan prédikál: utat mutatva mindnyájunknak. Nagy hangsúlyt fektet a gyülekezeti tagok alapos lelki gondozásának elvégzésére. A fiatalok is felnéznek rá, a legjobb példa erre az, hogy diákjai közül többen választották a lelkészi hivatást vagy az egyházközeli munkát.

A mai világban már egy gyülekezetet is menedzselni kell. Ő pedig nemcsak a gyülekezet hitére vigyáz, hanem az anyagi javaira is gondja vant. Fontos szerepe volt a műemlék templom külső és belső megújulásában, az eltulajdonított keresztelő angyal szobrának pótlásában, az oltár felújításában, a szószék restaurálásában és az orgona újjászületésében egyaránt. Kezdeményezésére pályázati pénzből és önkormányzati segítséggel megszépült a város szimbóluma, legrégebben épített öröksége, a harangláb.

Maglódi lelkészként sem csak a maglódiakra van gondja. Néhány éve a Maglódi Evangélikus Egyházközség a felvidéki Gömörhosszúszót testvérgyülekezetté választotta. Ez a kapcsolat – a lelkipásztornak köszönhetően – városi szintűvé fejlődött, hiszen Hosszúszó és Maglód mára már testvértelepülések.

Az általános iskolában is jól ismerik, hiszen gondosan tanítja a hittanra jelentkező diákokat. Nyáron tábort szervez, ezzel is segítve a gyermekek hasznos elfoglaltságát.

A képviselő-testület felkérésére külső tagként segíti a Kulturális és Oktatási Bizottság munkáját. A városi ünnepeken, rendezvényeken szintén mindig lehet számítani segítségére, szolgálatára: ha kell, előadást tart, ha kell, igét hirdet. Az evangélikus gyülekezet és a település történelme több szálon kacsolódik egymásba, ezért is érzi fontosnak a hagyományőrzést. 2016-ban ő kezdeményezte a templomi pünkösdi zöldágazás felvételét a maglódi és a megyei értéktárba.

Szever Jánosnét (sz. Tabányi Zsuzsannát) a maglódi hagyományok megőrzésében kifejtett kimagasló tevékenységéért Domján Edit-díjjal ismerte el a városvezetés.

A Maglódot újraalapító ősök leszármazottjaként 1937. szeptember 4-én született Tabányi Mihály és Kolman Zsuzsanna első gyermekeként. Itt végezte az általános iskolát. Korán munkába állt a fővárosban. Családalapításától kezdve Maglódon dolgozott, legtovább a Központi Óvodában, dadusként.

Szüleitől örökölte a hagyományok iránti szeretetét. A Röpülj, páva mozgalom megindulásától leányának és a többi kislánynak népviseleti ruhákat készített. Először a Nyugdíjas Klub és a Nőklub, majd az évek során egyre több civil szervezet rendezvényén találkozhattunk vele. Segít a Roszicska Hagyományőrző Egyesületnek, de tanácsot kérnek tőle a Kacamajka Táncegyüttes fiataljai is.

Édesanyjával együtt kezdeményezte az evangélikus templomban a pünkösdi zöldágazás felelevenítését. 1999-től kezdve minden esztendőben, pünkösd szombatján az ő irányításával kerülnek a díszes, hímzett kendők és a színes szalagok a zöld nyárfaágakra. A Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásakor ugyancsak lehetett számítani hasznos tanácsaira, segítségére. A Múzeum Baráti Körnek ma is aktív tagja.

Férjével, lányaival, családjával meghatározó alakítói a maglódi kulturális és közéletnek.

„Emberek és közösségek állnak mindannyiunk mögött” – mondta köszönetképpen Németh Mihály evangélikus lelkész az átadóünnepség mintegy zárszavaként. „Senki és semmi nem lennék a presbitérium, a gyülekezet vagy az önkormányzat nélkül Maglódon” – fogalmazott. Az evangélikus lelkész Lukács evangéliumát idézte végül: „Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a kötelességünk volt!” (Lk 17,10.)
Hála Istennek, a kötelességnél sokkal többet tettek.