– Hogyan vezetett az utad a hittudományi egyetemre?
– A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban érettségiztem. Osztályfőnököm, Gion Marianna különböző szolgálatokkal biztatott, majd a pályaválasztásnál rá is kérdezett, hogy ugye én a teológiára fogok jelentkezni. Mondtam neki, hogy nem gondoltam erre. Végül szociológiára jelentkeztem, de másfél év után rájöttem: azzal, hogy statisztikákat elemzek, nem tudok úgy az embereken segíteni, ahogy én szeretnék. Rádöbbentem, az az utam, hogy közelebb vigyem Istent az emberekhez, ez pedig a lelkészi szolgálatban van meg. A Budavári Evangélikus Egyházközségbe járok, ahol 2010-től egy barátommal aktívan bekapcsolódtunk az ifjúsági munkába. Bence Imre esperes koordinálásával ifjúsági alkalmak vezetését, táborok szervezését vállaltuk. Ebben a szolgálatban örömömet leltem. Ez a kettő együtt adta meg a hívást, hogy jelentkezzek a teológiára.
– Mit jelent számodra az ifjúsági munka?
– Amikor a budavári ifit nyolc éve elkezdtük, akkor két-három ember járt hozzánk. Ma már közel tizenöten gyűlünk össze. Öröm látni és megtapasztalni ezt a fejlődést. Mivel korban közel van hozzánk ez a korosztály, így könnyen szót tudunk érteni egymással. Jó, hogy komoly kérdésekről tudunk beszélgetni, de a kreativitásra, a játékos feladatokra is nagy hangsúlyt fektetünk.
– Teológiai tanulmányaid alatt melyik terület vált különösen fontossá számodra?
– Az újszövetségi kortörténet a kedvenc területem. A történelemhez mindig vonzódtam, ebből emelt szintű érettségit tettem, korábban a szociológián belül is a történelmi kérdések érdekeltek leginkább. Az újszövetségi tárgyakban Jézusról, az örömhírről tanulhatunk, azon belül a kortörténetben kirajzolódik az a kor és gondolkodásrendszer, amelyben Krisztus élt.
– A hallgatói önkormányzat [HÖK] szeniora vagy az egyetemen. Mit jelent a teológusi közösség?
– Egyrészt tanulóközösséget, másrészt lelki közösséget. Tanulunk egymástól, segítünk a másiknak, ugyanakkor az áhítatokon egymásnak szolgálunk. A hallgatók családi közösséget is alkotnak. A HÖK-nél mindegyik területre igyekszünk nagy hangsúlyt fektetni.
– Mivel érheti ma el az egyház a fiatalokat?
– Akiket eddig a régi, hagyományos módszerekkel el tudtunk érni, azok a jövőben is velünk lesznek. A modern kommunikációs eszközök azonban új perspektívát nyújthatnak, mert ezekkel a fiatalokat is el lehetne érni. Öröm, hogy egyházunk tett már ez irányú lépéseket. A reformáció is a megfelelő eszköz, a nyomtatás használatával tudott terjedni. Nekünk is meg kell találnunk a mai kor megfelelő eszközét és azon belül a formát. Ez azért nem egyszerű, mert maga a világ is változik, az információs társadalom alakulásának folyamatában vagyunk…
– Melyik a számodra különösen meghatározó bibliai ige?
– „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” [Mt 6,33] Az aggódás Jézus korára is, és a mi korunkra is meglehetősen jellemző. Ez meg tudja nehezíteni, gyötörni az életünket. Amennyiben Istenre figyelünk, az ő országát keressük, akkor a hétköznapi dolgok nem válnak olyan súlyúvá, hogy nyomasszanak bennünket. Ehhez viszont Istenben kell bíznunk. Jó tudni, hogy mindent, amire valóban szükségünk van, meg fog adni az Úr.
A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 21–22. számában jelent meg 2018. június 3-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.