A csütörtöki napon az Evangélikus Külmissziói Egyesület háza táján kicsit is ismerős hallgatóság már tudta, hogy a főcím egy szójáték is. Hiszen a dél-ázsiai területen szolgáló Jó család: az evangélikus Angelika, református férje, András, és két gyermekük: Barbara és Ádám mindennapjairól lesz szó, azaz kapjuk a „Jó híreket”. Ők személyesen nem lehettek jelen – bár idén rövid szabadságra hazatértek már tavaly nyári szolgálatkezdésük óta –, így Trifán Krisztinának és B. Pintér Mártának, a Küldetés sátor háziasszonyainak köszönhettük a délutáni programot.

Amikor a sátor alatt tapasztaltuk a 35 fokos (vagy még több...) hőséget, a mozdulni nem akaró levegőt, a hátunkra tapadó ruhát, akkor nagy együttérzéssel gondoltunk a Dél-Ázsiában mindennapos monszun nehézségeire, amellyel bizony ott Angelikáéknak együtt kell élni.

De ne szaladjunk előre! A történet majd két évtizedes: 1999–2002 között a házaspár már élt kint, ugyanott, ahol most: egy dél-ázsiai keresztyén nemzetközi iskolában tanítottak. Most, tizennyolc év elteltével újra visszatértek Ázsiába, immár gyermekeikkel együtt. Önkéntes szolgálat keretében mentek ki egy évre, majd András igazgatói kinevezése után a kintlétük ideje három évre módosult. Munkájukról, életükről, mindennapjaikról rendszeres hírleveleikben, írott beszámolóikban küldenek tájékoztatót, és kérik-várják imádságainkat.

Trifán Krisztina egy kisfilm képkockáit vetítette le, amelyből megismerhettük a helyet, ahol szolgálnak. B. Pintér Márta ugyanakkor elmondta, hogy védelmükben a város, az iskola neve és a misszió szó nem említhető, hiszen Indiában a mai napig tilos keresztény missziót folytatni. Nem is hitoktatói, hanem pedagógusi állásban vannak természetesen, noha hitüket nem titkolják vagy tagadják meg, hanem a lehető legtermészetesebben élik meg és gyakorolják. Pedig a keresztyéneket nem nézik jó szemmel, a hindu nacionalizmus nagyon erős.

Mint megtudtuk: jelenleg három evangélikus házaspár van kint Indiában: Jóék mellett a Mesterházy Andrea – Mesterházy Balázs lelkészházaspár, valamint Szigeti Imre és Zita, akik tanárok.

Angelikáék mindennapjai 2300 méteres tengerszint feletti magasságban telnek. A napi monszun miatt olyan az időjárás, hogy esténként be kell fűteni a házukban, és a mosott ruhák nem száradnak meg, ha nem rakják ki őket időben.

Turistaparadicsom a város, de meg kellett szokni, hogy mennyire más ott a klíma, a növény- és állatvilág, a közlekedési morál... Ha videón bejelentkeznek, akkor hatalmas tülkölést, dudálást hallunk háttérzajként – ott így közlekednek az utcákon.

András kiérkezése után egy éven belül az általános iskolai részleg igazgatója lett az amerikai tulajdonban lévő, jó hírű nemzetközi iskolában. A diákság is színes, izgalmas összetételű: sok koreai, bhutáni, angol, amerikai, német – és magyar – gyerek jár oda, a környező országok lakói nagy létszámban vannak jelen. Az oda járók imponáló nyitottságot tanulnak már gyermekként, vannak hindu és muszlim gyerekek, akik között igazi küldetés az egy világosságról, Jézus Krisztusról tanúskodni.

András zenetanár, klarinétot oktat, de mély lelki kérdésekkel is megkeresik a gyerekek őt és Angelikát is. Az iskola nyelve természetesen az angol, de a sokféleség révén egymás kultúráját megismerve, egymás anyanyelvét ízlelgetve valóban életre szóló útravalót kapnak ott a gyerekek és a felnőttek, a tanárok is.

A küldetés itt persze annyiban könnyű, hogy az amerikai iskolában van kápolna, ott tartják az istentiszteleteket. Az iskola falain kívül azonban, ahogy említettük, nem szabad missziói tevékenységet folytatni.

Angelika és András jó kapcsolatokat ápol kint árvaházakkal, fogyatékosokat foglalkoztató központtal, más iskolákkal, és most szövődik egy új terv: az EKME vállalta, hogy ha találnak segítségre szorulókat, akkor célzott támogatást küld számukra a külmissziói egyesület. Az 5 forintos EKME-gyűjtés összege például oda fog kiérkezni. A célcsoportban pedig olyan gyereklányok állnak, akik nagyon rászorulnak az anyagi segítségre.

A távoli tájon szolgáló evangélikus testvéreinket hordozzuk mi is imádságunkban, csakúgy, mint azt, hogy az evangélium hirdettessék Ázsiában, hogy Jézus Krisztus út, igazság és élet lehessen minél több ember számára.