Mi mit tudunk az üdvösség szerzőjéről? – Evangélikus professzor kötete a kereszténység központi kérdéséről

Mi mit tudunk az üdvösség szerzőjéről? – Evangélikus professzor kötete a kereszténység központi kérdéséről

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Gáncs Péter, kép: Michelangelo Merisi da Caravaggio: Hitetlen Tamás 1599, (Stiftung Schlösser und Gärten Postdam-Sanssouci, Postdam)
Örülök, hogy végre evangélikus szerző könyvét ajánlhatom. Carl E. Braaten 1929-ben született Madagaszkáron, norvég származású amerikai misszionárius családban. 1965–1991 között annak a chicagói evangélikus teológiának a rendszeres teológiai tanszékét vezette, ahol számos hazai lelkészünk is tanulhatott ösztöndíjasként. Mintegy száznegyven oldalas, Vitatott Jézus – Kicsoda Ő? címet viselő műve teológiai munkásságának tömör summája. Központi kérdése Jézus identitása, amely hitünk szíve közepe. Erre utal a könyv igei mottója: „Kinek mondanak engem az emberek? Ti kinek mondotok engem?” (Mk 8,27.29)

Braaten apologetikus műnek tekinti a könyvét, amelyet laikusoknak szánt, akik nem részesültek teológiai képzésben. Olyan komoly teológiai kérdéseket tárgyal, mint az úgynevezett „jezuológia” klasszikus teológiai kritikája.

Hogy mi is a jezuológia, azt Fabiny Tibor professzornak, a Hermeneutikai Füzetek szerkesztőjének, a könyv egyik lektorának az alapos bevezetőjéből tudhatjuk meg: „A jezuológia az az irányzat, amely – szemben a krisztológiával – nem foglalkozik Jézussal mint Krisztussal. Jézus csak egy történelmi személy, aki olyan kivételes emberi tulajdonságokkal rendelkezett, melyek révén minden embernek ideál, példakép lehet...”

Braaten professzor úgy látja, hogy fel kell venni a harcot „az egyház kétezer éves testét partizán módon támadó vírusok” ellen, és „vissza kell perelni a Bibliát”. Pannenberg nyomán vallja, hogy „az az egyház, amelyik nem veszi komolyan a Szentírást, nem tartozik többé Jézus egyházához”. Talán azt sem árt tisztáznunk, hogy mit értünk klasszikus teológián. Ez trinitárius teológia: „Vallja, hogy a Szentháromság misztériumából nem ragadható ki az egyik isteni személy sem. Ha csak Istent látjuk, akkor unitáriusok leszünk; ha csak Jézust, akkor vagy lelkes evangelikálok vagy racionális történetkritikusok; ha csak a Szentlelket, akkor pedig rajongó karizmatikusok.”

A keresztény hit nem nélkülözi az értelmet. A professzor ugyanakkor nem utasítja el a történeti Jézus-kutatást, de figyelmeztet arra a veszélyre, hogy Jé-zust gyakran a magunk képére próbáljuk formálni. Pedig Urunk célja ennek éppen a fordítottja: „Ő szeretné a miénket az Övére formálni...” Hangsúlyozza, hogy nem akarja visszaforgatni az idő kerekét a kritikamentes bibliateológia koráig: „A hit perspektívája teljes mértékben összeegyeztethető a történelemkutatás erőteljes értelemre hagyatkozásával.” Kant nyomán vallja, hogy „hit nélkül az értelem vak, értelem nélkül pedig üres a hit...” Ezzel együtt nélkülözhetetlen a Szentlélek munkája, hogy választ kapjunk Kierkegaard kérdésére: „Hogyan éljünk egy időben Krisztussal?” A Lélek segítségével „Jézus egy idősíkba kerül velünk”. Az emberi szóból Isten igéje, az evangélium élő hangja lesz a Lélek által. De ez a csoda nem automatikusan történik, hanem ott és akkor, amikor ez a Léleknek úgy tetszik: „A szél fúj, amerre akar...” (Jn 3,8)

Az egyház a Lélek munkájának kontextusa. Braaten úgy látja, hogy a modern protestantizmus egyik betegsége az el-sorvadt egyháztudat, ezért fontos az egyház klasszikus hangjának újbóli meg-szólaltatása. Cyprianust idézi, aki szerint „ha az egyház nem anyám, akkor az Isten sem lehet Atyám”.Kissé sarkosan fogalmaz, amikor így ír: „Mivel nincs egyház Krisztus nélkül, ezért nem lehet Jézust Krisztusként ismerni az egyházon kívül... Nem lehet személyes kapcsolatunk Jézussal a szentek közössé-gén kívül... A Szentlélek az önéletrajzát az egyháztörténet folyamán írja.” Ugyanakkor óv bizonyos protestáns és katolikus szélsőségektől. Ilyen lehet a fundamentalizmus, amely a Bibliát Krisztus fölé helyezi, illetve az a római katolikus szemlélet, amelyet kísért, hogy az egyházat Krisztus fölé emeli…

Egyéb izgalmas kérdések. Ízelítőül még néhány fejezetcím: Valóban feltámadt-e Jézus a halottak közül? Valóban Ő az Egyetlen Megváltó? Miért kellett Jézusnak meghalnia a kereszten? Jézus alapította a keresztény egyházat? Mi köze Jézusnak a politikához? Az egyes témakörök hét megvitatandó kérdéssel zárulnak, ezzel lehetőséget kínálva a csoportos feldolgozásra, megbeszélésre. Sokat segíthet ez a könyv, hogy az előszóban idézett apostoli biztatásnak eleget tegyünk: „...tusakodjatok azért a hitért, amely egykor a szenteknek adatott.”(Júd 1,3)

Carl E. Braaten: Vitatott Jézus – Ki-csoda Ő?
Hermeneutikai Kutatóköz-pont, Budapest, 2020 (Hermeneutikai Füzetek 39. szám). Ára 1500 forint.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 15–16. számában jelent meg 2020. április 26-án.
Az 
Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu(link sends e-mail) címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.(külső hivatkozás)

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!