Parlamenti döntés utáni egyházi állásfoglalás

A finn parlament 2014. november 28-án elfogadta a házassági törvény módosítását, amely 2017. március 1-jén lép életbe. Eszerint a házasság ezentúl nem egy férfi és egy nő, hanem két (nemi megkülönböztetés nélküli) személy között köttetik.

A nemsokára életbe lépő törvény miatt a Finn Evangélikus Egyház zsinata 2015 novemberében felkérte a finn püspöki tanácsot egy állásfoglalás elkészítésére, amely hosszas előkészítés után 2016. augusztus 31-én született meg.

Férfi és nő közötti szövetség 

A püspöki tanács „Az egyházban helye van a különböző családoknak” címmel kiadott nyilatkozatában megállapítja, hogy az egyház a házasságot, mint férfi és nő közötti szövetséget látja, és ebben továbbra sem változik az álláspontja.

A Finn Evangélikus Egyház püspöki tanácsa állásfoglalását segítő szándékkal adta ki – áll a finn evangélikus egyház hivatalos oldalán megjelent összefoglaló írásban.

A kérdésben való állásfoglalás célja, hogy irányt mutasson a törvény változásával együtt felmerülő kérdések további tisztázására, az egyházban zajló eszmecsere elmélyítésére.

Az anyag három megoldási lehetőséget jár körül:
1. az egyház megmarad hivatalos esketési jogánál és továbbra is csak férfiakat és nőket esket össze,
2. kiterjeszti mindezt az azonos neműekre is,
3. megválik hivatalos esketési jogától (vagyis az csak állami feladat lenne, és a lelkészek ugyanúgy végeznék a szolgálatot ott is, mint nálunk, Magyarországon).

A püspöki tanács állásfoglalása végül az első megoldás mellett döntött. Az életbe lépő törvényi változás tehát nem írja felül az egyház tanítását, mely szerint a házasság férfi és nő közötti szövetség.

Mi van, ha egy lelkész mégis megáldja az azonosnemű párt?

A törvényi változás nem változtat a lelkész azon jogán sem, amely az egyházi esketésre vonatkozik. Az egyházi esketésről az evangélikus egyházban fennálló egyházi törvények és az ágendában lévő alapelvek a meghatározóak, és a lelkésznek e szerint kell végeznie szolgálatát. Ez nem csupán az egyházi esketésre, de a polgári szertartás szerint köttetett házasság megáldására is vonatkozik.
A püspöki tanács útmutatása szerint a lelkész, vagy gyülekezeti munkatárs a polgári szertartás szerint házasságot kötött azonos neműekkel imádkozhat együtt és őértük, a 2011-ben a püspöki tanács által kiadott pasztorális útmutatás értelmében. De ez a közös imádság nem jelenti a házasság megáldását. Ha egy lelkész mégis megáldja az azonos nemű párt, az előforduló esetet egyházkerületenként fogják megvizsgálni. A püspök szükség esetén további segítséget és tanácsot adhat az egyházkerületéhez tartozó lelkésze számára.
Az útmutatás hangsúlyozza a továbbiakban, hogy „további eszmecserére szükség van”, s hogy ebben „új módokat is kell keresni”.
Az augusztus utolsó napján megjelent anyag szerint „minden ember Isten képe, függetlenül korától, származásától, nyelvétől, nemzetiségétől, illetve szexuális irányultságától, családi állapotától”.

A kutatómunka folytatódik

A zsinat ugyanakkor nem csak a püspöki tanácstól, hanem a központi egyháztól is kért segítséget. Egy teológia kutatómunka indult el, melyben a Finn Evangélikus Egyház Kutatóközpontja 2017 őszére fogja elkészíteni a házasság kultúrtörténeti jelentőségét, a házasság pszichológiáját, a párkapcsolat változását, valamint a családról való felfogás teológiai alapvetését érintő tanulmányát.
A zsinat legközelebbi ülése 2016. november 8-án lesz.

A Finnországban lévő kilenc evangélikus egyházkerületben tíz püspök szolgál, akik közül két püspök (Kari Mäkinen érsek és Irja Askola helsinki püspöknő) megengedő álláspontot képvisel az áldás kiterjesztésével kapcsolatban, a többség azonban a házasság biblikus és hagyományos értelmezése mellett tart ki.