A kormányzattal vállalt kritikus szolidaritásban és a helyi protestáns közösség társadalomformáló történelmének és jelenlétének megerősítésében fontos szerep jutott a mintegy hatvan közel-keleti, európai és amerikai egyházi képviselőnek, akik szolidaritásuk jeleként vettek részt az ünnepi eseményeken. A református, evangélikus és baptista egyházak valamint ökumenikus szervezetek képviselői között első alkalommal a Magyarországi Református Egyház is a meghívottak között volt.

A formálódó testvéregyházi kapcsolat a protestáns tanács legnagyobb, református tagegyházával, az úgynevezett Nílusi Zsinattal, annak a szolidaritásnak a jegyében alakul, amellyel amerikai és nyugat-, illetve észak-európai protestáns közösségek hosszú évek óta támogatják a helyi, sok üldöztetést és hátratételt elszenvedő keresztyén közösséget. A Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöke, Bedford-Strohm püspök és a Református Egyházak Világközösségének (REV) főtitkára, Chris Ferguson mellett jelen volt többek között Munib Younan, Jordánia és a Szentföld evangélikus püspöke, a Lutheránus Világszövetség korábbi elnöke, Rosangela Jarjour, a Közel-Keleti Protestáns Egyházak Közösségének (FMEEC) főtitkára, a libanoni és szíriai reformátusok vezetői, illetve a német tartományi egyházak, svéd, dán, norvég, svájci, skót és ír protestánsok képviselői.

A FMEEC fontos szerepet tölt be a szélesebb értelemben vett közel-keleti térség protestáns egyházainak összefogásában. A szervezet a közel-keleti protestáns egyházak szövetségeként határozza meg magát. A FMEEC ösztönözte egységtörekvés egyik legfontosabb gyümölcse a 2006-os Ammani Nyilatkozat, a református és az evangélikus tagegyházak közötti teljes egyházi közösséget rögzítő történelmi megállapodás, amely az európai protestáns egyházak közösségét megalapozó Leuenbergi Konkordia mintájára született meg.

Andrea Zaki, az egyiptomi protestánsok országosan elismert vezetője, egyben a FMEEC elnöke, református lelkészként hosszú évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a muszlim ország valóságos politikai és vallási helyzetéről a nemzetközi egyházi közösséget is tényszerűen tájékoztassa, valamint hogy morális, politikai és anyagi támogatást biztosítson a térség legjelentősebb keresztyén közösségének, szoros ökumenikus együttműködésben a mintegy 13 millió tagot számláló kopt ortodox egyházzal.

Zaki hangsúlyozta a mérsékelt muszlim közösséggel való kölcsönös bizalom és együttműködés kritikus fontosságát a keresztyén egyházak, sőt, az egyiptomi társadalom jövője és a globális stabilitás szempontjából. A teológia és filozófia doktora, az iszlám radikalizmus elismert szakértője a találkozón is hangsúlyozta, hogy a 2011-as és 2013-as forradalom árnyékában élő keresztyének reménykeltő jeleket tapasztalnak a kormányzat és az iszlám vezetés részéről egyaránt. Elnökként ő maga is kritikus, de konstruktív párbeszédet folytat a vallásjogi döntést, azaz fatvát kiadni jogosult két vallási vezetővel, a főmuftival, és a kormány vallásügyi miniszterével, Muhammad Muhtar Gumaa-val.

Az Egyiptomi Református Egyház, más nevén a Nílusi Zsinat, a kopt ortodoxok között végzett amerikai presbiteriánus misszió eredményeként született a 19. század végén. Az egyház 1957-ben önállósult és egy évre rá vált független egyházzá. 8 egyházmegyéjének 314 gyülekezetében több százezer tagot számlál. Hivatalosan 250 000 tagja van, de a kairói gyülekezet lelkésze a nemzetközi delegációnak arról számolt be, hogy a vallási közösségek regisztrációját előíró új törvényi rendelkezéseket követve az egyház mintegy 800 gyülekezetet jelentett le a hatóságoknál, beleértve olyan helyi missziói kezdeményezéseket, amelyek a későbbiek során válhatnak valóban önálló gyülekezetté. A reformátusok nagy hangsúlyt fektetnek a gyülekezetplántálásra és a házicsoportok indítására, a fiatalok bevonására, így a százéves jubileumát ünneplő vasárnapi iskola mozgalomra, amely fiatalok tízezreinek biztosít lelki-testi táplálékot szerte Egyiptomban.

Egyházi ünnep politikai üzenettel

A vallásügyi miniszer annak jeleként, hogy a helyi protestánsok együttműködésére is számít a politikai stabilitás és a társadalmi megbékélés előmozdításában, valamint a vallási szélsőségekkel folytatott küzdelemben, a minisztérium épületében fogadta az egyházi delegációt. Gumaa kiemelte kormánya elköztelezettségét a terrorizmus elleni küzdelemben és hangsúlyozta, hogy az „igaz vallás a béke és biztonság alapja”, a szélsőségek ellentétesek az iszlám lényegével, a vallással visszaélő terrorizmus pedig a muszlimokat is elidegeníti saját vallásuktól.

Egyiptom vallási vezetésében a főmufti után második legfontosabb vezető a nyilatkozatok szintjén elkötelezettnek mutatkozott a moderált, emberközpontú iszlám mellett, amelyet a találkozót követő sajtótájékoztatón is megerősített. A szent helyek és templomok védelméről a Korán tanítása alapján könyvet is jegyző miniszter úgy fogalmazott, hogy az „igazi vallási vezető az egész emberiséget szolgálja, nem pedig egy adott csoport politikai érdekeit”. A vallást meg kell tisztítani a politikai visszaélésektől világszerte – sürgette a muszlim tudós, miközben arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőségek a tudatlanságból születnek.

„Őszinte párbeszédre van szükség, arra, hogy ne feltételezésekből, hanem konkrét, személyes tapasztalatokból induljunk ki akkor, amikor a másikat értékeljük” – emelte ki Gumaa, rámutatva az egyiptomi kormány keresztyén egyházakkal való párbeszédére és a minisztérium, illetve a kopt és református egyház szociális munkáját koordináló fejlesztési szervezettel, a CEOSS-szal való együttműködésre az „egyenlő állampolgári jogok” biztosításában.

A CEOSS küldetése, hogy „az élet szentségét, egyenlőségét és harmóniáját előmozdítsa. Az erkölcsi öntudat és a spiritualitás erősítésével kíván hozzájárulni a társadalmi átalakuláshoz, a sokszínűség tiszteletben tartásához és a társadalmi igazságosság előmozdításához egyéni és közösségi szinten egyaránt”. Az egyházi fejlesztési szervezet több mint kétmillió egyiptomi állampolgárt támogat évente mintegy száz vidéki és városi közösségben, tekintet nélkül faji, nemi vagy vallási hovatartozásukra. Andrea Zaki, aki egyebek mellett a CEOSS igazgatója, a nemzetközi vendégeknek adott záró ebéden kiemelte, hogy a reformátori hagyomány jegyében a szervezet elkötelezett a pluralizmus és kölcsönös tisztelet értékei mellett és a nemzetközi egyházi partnerszervezetek, kiemelten is a német protestáns segélyszervezetek támogatásával a muszlimok és keresztyének, szegények és gazdagok, képzett és tanulatlan emberek közötti társadalmi megbékélést és együttműködést célzó projektjeivel a közös jó előmozdításán fáradozik. 

A miniszter szavaira válaszul az EKD elnöke megerősítette, hogy a tudatlanság és a személyes ismeret hiánya a gyűlölet és szélsőségesség egyik forrása, nem csupán az iszlám világban. Példaként említette a németországi statisztikákat, amelyek szerint éppen azokban a tartományokban a legerősebb az iszlamofóbia, ahol alig, vagy egyáltalán nem érintkezik a lakosság muszlimokkal. Bedford-Strohm egyetértésének adott hangot a vallásos értékekkel valló politikai visszaélés veszélyére, ami Európában is egyre nagyobb problémát jelent. „El kell ismernünk, hogy a vallás ma a probléma része, de mindent meg kell tennünk közösen azért, hogy a jövőben megoldás része legyen.”

A német egyházvezető, akárcsak a REV főtitkára ugyanakkor kritikáját is megfogalmazta a miniszter és később az egyiptomi elnök, al-Sisi által zárt körben is megfogalmazott politikai szándék és a valóság közötti összhang hiánya kapcsán. Az egyiptomi kormány mindenesetre a protestáns közösség megbecsülésének jeleként több miniszterével is képviseltette magát a mintegy kétezer ember részvétével zajló ünnepi estén, amelyet a televízió is közvetített.

Reformáció kopt szemmel: keresztyénség a szeretet mozgalma

Jézus Krisztus „teljes”, lelki, szellemi és politikai evangéliumának ökumenikus ünneplése jegyében, a jubileumi eseménysorozat kiemelkedő mozzanataként a nemzetközi egyházi delegáltak találkoztak és folytattak eszmecserét II. Tavadros kopt pápával. A pápa, miután valamennyi nemzetközi egyházi képviselő bemutatkozását meghallgatta, beszámolt a kezdetektől, Márk evangélista mártírhalálától a keresztyénség bölcsőjében élő mintegy 13 milliós, nemzeti kisebbségként elismert keresztyén közösség életéről. Hangsúlyozta az ökumenikus együttműködés fontosságát – a misszióban és a társadalmi, politikai szerepvállalásban egyaránt.

A reformáció a „szeretet, béke és öröm” vallásaként határozva meg a keresztyénséget, amelyiknek elsődleges és elidegeníthetetlen küldetése a megbékélés munkálása Isten példaját követve. „A gyűlölet és szélsőségesség a bizonytalanságból fakad. Az embereknek szeretetre és elismerésre van szükségük szerte a világon” – hangsúlyozta az egyházvezető. A pápa egyben utalt a „modernkori mártírok” sorsára és az egyházat ért támadásokra, amely a nemzetközi közösség tiltakozását és imádságos szolidaritását is kiváltotta az elmúlt években. A kopt pápa ugyanakkor, a protestánsokhoz hasonlóan, reményteliként jellemezte az egyiptomi politikai vezetéssel való együttműködést, kiemelve, hogy a forradalmak után a kormány helyreállította a korábban lerombolt, megsérült templomokat, az újonnan épülő, Kairótól északre fekvő új adminisztratív „fővárosban” pedig nem csak egy mecset, de egy templom építését is támogatja.

Magyarország kapcsán megemlítette, hogy nemrégiben szentelte fel a kelet európai szír kopt közösségeket pásztoroló, Budapesten élő püspökét. A kopt egyház több millió tagja ugyanis az 1960-as évek óta szakadatlan kivándorlás nyomán ma már 60 ország több mint 400 közösségében jelen van. Az egyházvezető megismételte, amit néhány hete Berlinben a közel-keleti egyházvezetők „csúcstalálkozóján” figyelmeztetésként elmondott: a menekülni kényszerülő keresztyének elvándorlása nem csak a helyi keresztyén közösségek jövőjét fenyegeti, hanem a térség, sőt az egész világ stabilitását.

„Imádkozzatok értünk”

A jubileumi ünnepség egyik tanulsága az, hogy a gyakorta üldöztetést megélő, de mindenképp jelentős nyomás alatt élő közel-keleti keresztyének számára elsődleges fontosságú a testvéregyházak és ökumenikus szervezetek nyilvános kiállása és szolidaritása. A jelentős biztonsági intézkedések közepette szervezett kairói eseménysorozat a helyi protestáns és református közösségek tanúságtételének hitelét erősítette, valamint hozzájárult társadalmi és politikai elismertségük elmélyítéséhez. Andrea Zaki, ahogy a jubileumi eseményeken résztvevő református lelkészek és gyülekezeti tagok egyaránt, nemcsak ezt erősítették meg, hanem búcsúzóul csak annyit kértek: „imádkozzatok értünk!” Kétség sem fért ahhoz, hogy ez sokkal több, mint az Európában is sokat ismételgetett, kiüresedett frázis.