Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: Most értem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik. Ezt az igét küldte Izráel fiainak, amikor békességet hirdetett Jézus Krisztus által. Ő a mindenség Ura! Ti tudjátok, mi történt, Galileától kezdve egész Júdeában, az után a keresztség után, amelyet János hirdetett: a názáreti Jézust felkente az Isten Szentlélekkel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, aki az ördög igájában vergődött, mert az Isten volt vele. Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit ő tett a zsidók tartományában és Jeruzsálemben. Őt azonban fára feszítve megölték, de Isten harmadnapon feltámasztotta őt, és megadta neki, hogy megjelenjék, de nem az egész népnek, hanem csak azoknak a tanúknak, akiket Isten előre kiválasztott: minekünk, akik együtt ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halálból. És ő megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot arról, hogy ő Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. Róla tesznek bizonyságot a próféták mind, hogy aki hisz őbenne, az ő neve által bűnbocsánatot nyer. (ApCsel 10,34–43)
Az első húsvét története, Jézus Krisztus halál felett aratott győzelme olyan egyedülálló esemény volt, amely két évezred távolából is zavarba ejtő. A hitetlenek ugyan azt mondják, hogy a feltámadás merő rajongás, hiszen a halál olyan hatalom, amely nem győzhető le. Emberileg nézve igazuk is van. Ők arra alapoznak, amire az emberi szem nézni képes. Az érzékszervek mindennapi tapasztalataira, amelyeket az értelem a legjobb logikával sem tud kikerülni. Az ember nem képes túllátni a halálon és az elmúláson. A feltámadás valóban zavarba ejtő.
Fontos észrevenni húsvét ünnepén is, hogy a Jézushoz legközelebb állók sem voltak képesek túllátni a halálon. Az asszonyok húsvét hajnalán a végtisztesség megadására és a végső búcsúra készülve indultak a temetőbe. Az üres sír meglehetősen zavarba hozta őket. Ugyanígy a tanítványokat is. Az evangéliumok beszámolói nem hallgatják el, hogy a tanítványok is csak akkor voltak képesek elhinni a húsvétkor történt csodát, miután személyesen találkoztak a Feltámadottal, és meggyőződtek arról, hogy valóban él.