Fabiny Tamás püspök, az este házigazdája Máté 13.26-ot idézve arról beszélt, hogy a mostani szorongattatással terhes időben, a járvány és a gazdasági válság mélypontján, amikor munkahelyek ezrei szűnnek meg, amikor a bizonytalanság erőt vesz rajtunk, akkor is az Úrtól kell segítséget kérnünk. A posztmodern világot uralja a fogyasztás kultusza, a birtoklás elsődlegessége, holott az ember igazi természetét a létezésben kellene keresnünk. A püspök ószövetségi példaként említette Ábrahámot, aki erős, az Úrtól kapott ígéret nyomán indult el népének új hazát keresni. Hasonlóképpen tett Mózes, aki Egyiptomból elindulva a sivatagon vezette át a zsidókat, vizet fakasztott, ette a mannát, ami másnapra megromlott, s így csak az emberi lét fenntartására volt alkalmas, a felhalmozásra, vagyonként való felhasználásra nem. „A tulajdonlás helyett a létezés az elsődleges emberi lényegünk, igazodva Jézus tanításához, amely úgy szól, hogy ahol a kincsed, ott van a szíved is" – tette hozzá Fabiny Tamás.

Baritz Laura a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Morálteológia Tanszékének, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének tanára előadása elején Aquinói Szent Tamást idézte, aki szerint az ember alapvetően erkölcsi lény és elsődleges hajlama a jóra vezeti. Az előadó arról beszélt, hogy az emberközpontú gazdaságot az értékek vezérlik, s ez alatt nem a profitot, vagy más vagyoni elemeket kell érteni, hanem azokat az ember lényegéből fakadó, erkölcsi, etikai értékeket, melyeket az egyház tanítása fogalmaz meg. A főáramú gazdaságot máig meghatározó, 1700-az években megfogalmazott, angolszász politikai gazdaságtan alapvető célul tűzi ki a profit maximalizálását, az állandó növekedést és az értéksemlegességet. Ezzel szemben az emberközpontú gazdaságszemlélet alapvető célként a közjó, illetve a közjólét megteremtését jelöli meg. „A manapság különösen fontos és az emberközpontú gazdaságtannal összeillő téziseket hirdető környezetvédő mozgalmak az állandó növekedés helyett, a Föld véges erőforrásaira, és persze azok végletetekig hajtott kimerítésére hívják fel a figyelmet. Végül pedig, az emberközpontú gazdaságszemlélet az értéksemlegesség helyett a kölcsönösségre épülő, értékalapú együttműködést hirdeti" – mondta Baritz Laura. 

A Financial Times nemzetközi üzleti napilap egy 2014-ben megjelent cikkében ismertetett egy közgazdász egyetemi hallgatók között végzett felmérést. Kiderült, hogy a fiatalok jelentős hányada elvárná, hogy professzoraik megújítsák az egyenlőtlenség globális problémáira, valamint ciklikusan jelentkező, gazdasági válságokra megoldást nem kínáló, neoklasszikus közgazdaságtant. „Vagyis léteznek alternatív hangok/igények, olyan irányzatok, melyek a gazdaságtant az emberi test és a lélek egysége felől közelítik meg és az emberben nem csupán erőforrást látnak" – vélekedett a Sapientia és a Corvinus tanára.

Előadásban Baritz Laura bemutatta, hogy az emberközpontú gazdaságszemlélet már az ókortól jelen van az emberi eszmetörténetben. Arisztotelészt és Aquinói Szent Tamást idézte, majd a 15-18. század civil gazdasági mozgalmait, melyek a pofit hajszolása helyett már akkor a közjólétet hirdették célként. A 19. században a katolikus egyházfők – gazdaságpolitikai kérdéseket is érintő – enciklikákban álltak ki az igazságosság és az emberi méltóság fontossága mellett, a 20. századi Német Szövetségi Köztársaságban pedig Konrad Adenauer állami célként jelölte meg a szociális piacgazdaság megvalósítását. 

Az előadó arról beszélt, hogy az emberközpontú gazdaság legfőbb értelme a polgárok boldogságának elősegítése, a közjó megteremtése. A boldogsághoz persze szükség van anyagi javakra, de ezek megteremtése csakis az alap lehet és semmiképpen sem a cél. „Mindenkor az embert kell előtérbe helyezni a struktúrával, vagyis az állam, a gazdaság rendszerével szemben" – jelentette ki Baritz Laura. A valódi természete szerint létező embert a külső motivációk, vagyis a karrierépítés, a pénz megszerzése helyett a tudás- és a szabadságvágy irányítja, a struktúra pedig nem rombolhatja le a belső motivációkat. „Az emberközpontú gazdaságban a végső meghatározó az ember, aki képes megváltoztatni a struktúrát. – jelentette ki az előadó – Az ember kiteljesedését a munka szolgálja, az ember a munka alanya, ezért amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a gazdaság rendje is. A gazdaság működtetése során az erkölcsöt kellene előtérbe helyeznünk, mert az erre épülő, kölcsönös bizalom akár költségcsökkentő tényező is lehet, hiszen ha mindenki igazodna az erkölcsi fundamentumokhoz, akkor fölöslegessé válna az üzleti együttműködés túlzott és gyakran az okszerű működést is akadályozó szabályozása."

„Az emberközpontú gazdaság alapvető szabálya, hogy szükségleteink kielégítése a másik ember jóllétét is magában foglalja. Ez azt jelenti – tette hozzá Baritz Laura –, hogy az üzleti kapcsolatok kialakítása során arra kell törekedni, hogy a kölcsönösségre építve mindkét fél nyerjen." Baritz Laura idézett egy régi mondást, amely szerint a kereskedelem jósága elsősorban a kereskedő szándékaitól függ. 

„Már az ókori görög filozófia is azt hirdette, hogy az erkölcsi értékeknek kell meghatározniuk a gazdaság rendjét, ezért az értékek hierarchiájában a materiális javakat alulra, az erkölcsi értékeket pedig felülre helyezték. Az egyház tanítását követő, keresztény ember pedig ma is csak úgy gondolkodhat, hogy életének legfőbb célja az örök élet elérése, ami kizárólag az erkölcsi javakra alapulhat" – zárta előadását a Budavári Evangélikus Szabadegyetemen Baritz Laura.

Sajnos a járvány miatt egyelőre nem tudni, mikor folytatódnak a Budavári Evangélikus Szabadegyetem előadásai.