Amikor valaki azt mondja, hogy téli tábor, általában a síelés jut az eszembe, vagy legalábbis a havas tájak és a havas napok. Ehhez képest február eleje már tavaszi fényekkel köszöntött ránk, és életem első Téli berek tábora sem kimondottan téli hangulatban telt, de ezt nem bántam sem én, sem a többi résztvevő.

Csütörtökön kora este, Solymár Péter evangélikus lelkész nyitó áhítatával kezdődött a hetedik KÖSZI Téli berek értékkereső tábor, melybe 10-16 éves gyerekeket és fiatalokat vártunk. Négy nap állt rendelkezésünkre, hogy jobban átérezhessük és megfogalmazhassuk, mit is jelent számunkra az otthon, a haza, a honvágy vagy éppen maga a hazatalálás.

Ezzel a különösen izgalmas témával foglalkoztunk az áhítatok, az éneklés, a kupaktanácsok és a játékok során is, hogy mindenki átérezhesse az otthon fontosságát. A csütörtöki Jégtörő est alkalmával a gyerekek különböző feladatokon keresztül ismerhették meg egymás nevét, lakóhelyét és kedvenc dolgait, hogy az előttük álló napokon könnyen dolgozhassanak együtt. A másnapi Magyarország, szeretlek című vetélkedő alatt már két csapatban válaszoltak a magyar történelemmel, sportokkal, dalokkal és találmányokkal kapcsolatos kérdésekre. A jó hangulat garantált volt, a játékosok pedig vidáman teljesítettek minden kihívást. A szombati HungaroRing elnevezésű játékon négy csapatban jártak állomásról állomásra a fiatalok, hogy képekről ismerjenek fel tájakat, kitalálják versek címét, beazonosítsanak ételeket vagy elmutogassanak sikersportokat.

A játékok segítségével valóban összecsiszolódtak a gyerekek, ami a délelőtti áhítatokat követő beszélgetéseken, a kupaktanácsokon érződött igazán. Őszintén beszélgettünk a helyekről, ahol otthon érezzük magunkat; az emberekről, akikkel otthonosan mozgunk; és voltaképp mindenről, ami ezekkel kapcsolatban szóba került. Öröm volt látni, ahogy a kiscsoport tagjai lassan megnyíltak és egyre bátrabban válaszoltak a felmerülő kérdésekre. Ez a téma első hallásra nehéznek tűnik, de – most már tapasztalatból is tudom – mindenkinek hasznos lehet néha, ha egy gyerek szemével vizsgál komoly kérdéseket.

A délutánokat kirándulás, társasjátékok és mézeskalácssütés színesítette, de minden mozzanat segített bemutatni olyan magyar eseményeket, eredményeket és pillanatokat, melyekre méltán lehetünk büszkék és melyek megismerése segít abban, hogy itthon legyünk. Ugyanakkor emellett könnyen felmerülhet a kérdés, mi történik akkor, ha valaki épp olyan életszakaszban jár, amikor nem érzi magát otthonosan sehol? Erre az áhítatok adtak választ, az egész táboron átívelő 48. zsoltár alapján. Ennek segítségével megnéztük, milyen Isten városa, milyen az az otthon, melyet Ő készít elő nekünk. A zsivajjal teli napok során kis sziget volt minden áhítat, amikor lehetőségünk volt elcsöndesedni és befelé is figyelni.

Ez a négy nap – rengeteg vidám percen túl – lehetőséget adott átgondolni, mi számomra az az otthon, amit oly sokszor emlegetünk, és biztos vagyok abban, hogy ezzel nem csak én voltam így. Az a helyzet, hogy hiába jelent sokat egy íz, egy szín, egy szoba vagy egy plüssmackó, az otthon ennél sokkal több: minden, ami én vagyok, minden, ami formál és minden, ami megtart. Minden, amit magammal vihetek, ha útnak indulok, hiszen a valódi otthon voltaképp a szívünkben kezd el felépülni.

Már készülünk következő táborunkra, a tizedik KÖSZI Életfonal életvezetési táborra, melyet 2016. május 5–8. között rendeznek meg Piliscsabán.

***

Értesülj azonnal a fontosabb programokról, táborokról:

Kedveld a KÖSZI-t a Facebookon:

https://www.facebook.com/keresztenyonkentesek

Iratkozz fel a KÖSZI-hírlevélre úgy, hogy egy üres e-mailt elküldesz ide: koszihirlevel+subscribe@googlegroups.com

A 7. KÖSZI Téli berek értékkereső tábor a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért és Gyermekekért Egyesület (KÖSZI) szervezésében, a Szívvel-Lélekkel Alapítvánnyal együttműködve valósult meg.