Ráadásul paradox módon leginkább azoknak a körében volt ez így, akiknek a legtöbb mondanivalójuk lehetett volna a korábban történtekről, a valódi mozgatórugókról, hiszen maguk is befolyásos szereplői voltak a „konszolidált barakk” vidámra retusált rendszerének.

Negyedszázad elteltével viszont fokozatosan oldódni látszik ez a görcsös kényszer, és felszínre kívánkoznak az emberi és közösségi történetek az elvtelen elhallgatás és a szirupos retróhangulat közepette is.

2017-ben megjelent regényében éppen a Kádár-kori szocializmusnak a felszínen békés, a felszín alatt azonban fullasztó viszonyait idézi meg JakabKöves Gyopárka. Egy Budapestről vidéki körzetbe váltó fiatal fogorvos történetét olvashatjuk, aki új, falusiasan zárt környezetébe illeszkedve tapasztalja meg a szocialista rendszer sűrű atmoszféráját.

A történet szereplői színes, karakteres figurák, akik a szocializmus helyi, „erős emberei” mellett a társadalmi hazugságok nyomása alatt „deklasszálódott” értelmiségi, munkás- és falusi emberek jellemtorzulásait is magukon hordozzák. Itt az időtlenség látszatába merevedett emberi, közösségi erőviszonyok legkisebb megbolygatása is beláthatatlan következményeket gerjeszt, és a rendszer fényesen ápolt zománca alatt kellemetlenül és tompán fájva már rág és rothaszt a szú. A bal nyolcas – a regény címét adó fájó bölcsességfog – jelzi vissza mindazt, amit évtizedekig nem volt lehetséges, majd a rendszerváltozást követően hosszú ideig nem volt kifizetődő kimondani.

A regény a Magyarországon évszázados előzményekre visszatekintő, társadalmi problémák feltárására, szociográfiai leírásra érzékeny népies irodalom hagyományát idézi, miközben megközelítése, cselekményének feszültsége a 21. század nyugtalan tempójához szokott embert is magával ragadja. A nyers tényfeltárást olyan alapkérdések szövik át, mint a szocialista erkölcs által megbontott családi életmodell, az érvényesülés könyörtelen kompromisszumai, a kádári „összekacsintós” világ kiúttalan reménytelensége. S közben – mintegy mellékszálként – feltűnik a Jakab-Köves Gyopárkára jellemző, erős protestáns elkötelezettségű szál is: hol van, hol lehetett, hol lehet majd ezután szerepe ezekben a közösségekben a lelkésznek, a keresztény embereknek?

És innen indulhatunk tovább mindnyájan a régi időkkel való szembenézés felé. Az 1945 és 1990 közötti korszak időben legalább három egymást váltó aktív generáció kora – ebből következően nincsen hazánkban olyan család, település, gyülekezet, amely ne hordozna magában ebből az időből visszamaradt emlékképeket, kulturális és lelki lenyomatokat. Ha csupán az elmúlt egy évszázadot vesszük: egymásra záruló rétegekben feszül bennünk és köztünk Trianon, a nyilasok és a kommunizmus traumája. Ezeknek a nemzedékeknek olykor az egész életét vitték magukkal az egymást váltó tragédiák, és kialakították az „elégedjünk meg a túléléssel” mentalitását. Akár a hallgatás árán is.

Pedig száz esztendő vagy akár csak a szocializmusra eső negyvenöt év nem szívódik fel nyomtalanul: torzulásai, következményei máig hatóan közöttünk vannak. Talán éppen ez az a pont, amelyet Európa nyugati fele sem megérteni, sem velünk szolidáris együttérzésben feloldani nem volt képes. S ezen persze az sem segít, hogy a kolonializmus és a kapitalizmus viszont őket roncsolta súlyosan, a rendszerváltozás óta eltelt időben közösen megélt történelmi és politikai bűnök pedig újabb kőkemény záróréteggel fedték be a hidegháborús korszak globális embertelenségeit…

A gyógyító emlékezés, amelyet oly sokszor hallhattunk egyházban-világban egyaránt az elmúlt időkben, aligha kezdődhet másként, mint hogy elmondjuk és kibeszéljük az elmúlt nemzedékek alaptörténeteit. Ezekben elevenednek meg az egykori fájdalmak és remények, küzdelmek és feszültségek, és létrejöhetnek az első empatikus találkozások az egykoriak és a ma élők között. Mindehhez bátorság kell, emberi nyitottság és merészség: egyfelől megírni, másfelől pedig átélni egy tompán sajgó kor visszamaradt emlékképeit.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 29–30. számában jelent meg 2018. július 29-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.