A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület és a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye szervezésében a pápai evangélikus templomban került megrendezésre az Útközben a reformáció című fórumbeszélgetés-sorozat második alkalma. A jelenlévőket Szemerei János püspök, a rendezvény fővédnöke köszöntötte. Az est folyamán közreműködött Szűcs Péter Pál színművész, a sorozat ötletgazdája.
A disputa központi témája az ökumenikus párbeszéd volt, kiemelve a katolikus-evangélikus közös nyilatkozatokat, valamint azokat a törekvéseket, melyek a felekezeti szembenállás helyett a testvéri közösségre irányulnak. Korányi András a beszélgetésen elmondta, hogy fontos, hogy lássuk a múlt sebeit, azonban a 21. egyházának nem a sebek felmutatásával, hanem a gyógyítással kell foglalkoznia. Kránitz Mihály az ökumené szó eredetére utalva – a ház, a sátor és az emberiség jelentését ismertetve – mutatott rá arra, hogy Isten üzenete nem felekezeteknek, hanem az emberiségnek szól. A beszélgetésen Walter Kasper római katolikus bíboros Luther Márton című könyvéből idézve elhangzott: „A párbeszéd nem azt jelenti, hogy amit eddig igazságnak hittünk, azt most elvetjük. Valódi párbeszédet csak olyan emberek folytathatnak, akiknek megvan a saját álláspontja, ugyanakkor készek arra, hogy meghallgassák egymást és tanuljanak egymástól”. Ebben a szellemiségben fogalmazták meg a disputa résztvevői, hogy fontos, hogy minden felelekezet tagja először önmaga identitásával legyen tisztában, valamint hogy kerüljön nagyobb hangsúly a Szentírás megismerésére.
„Az ökumenikus mozgalom végső célja ez az egység, mely természete szerint az összes keresztény látható, teljes kommunióját követeli meg” – olvashatjuk a II. Ökumenikus Direktóriumban, melynek fényében, az ökumenikus testvériségen, a közös Bibliaolvasáson és a közös imádságon túl szóba került a közös úrvacsoravétel kérdése is.
Az Útközben a reformáció sorozat második alkalmát Polgárdi Sándor esperes, a Pápai Evangélikus Egyházközség lelkészének köszöntése zárta.