„A reformáció magyarországi elterjedésének kezdetén állt az a három hitvallás, amely egyszerre töltött be több jelentős szerepet: az állami hatalomhoz, a régi egyházi hierarchiához, de főleg az új, lutheri egyházi egységek belső szervezetéhez és teológiai rendszeréhez való viszonyulásban. Így e hitvallások nélkülözhetetlen helyet foglalnak el a lutheri tanítás elfogadásában és további terjedésében az ország területén” – olvashatjuk a kötet bevezetőjében dr. Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszéke vezető professzorának és dr. Kónya Péter egyháztörténésznek, az Eperjesi Egyetem tudományos rektorhelyettesének szavait. Az Eperjesi Egyetem kiadásában most megjelent kötet nemcsak egyháztörténeti érdekesség, sokkal inkább magyar evangélikusságunk identitásának egyik első tanúságtétele.

A kötetbemutató ünnepségen Harmati Béla László az Evangélikus Országos Múzeum részéről köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök a reformációi emlékbizottság elnökeként hangsúlyozta, hogy „a három nyelven kiadott hitvallások és az azokat értelmező tanulmányok példamutató együttműködésről tettek tanúságot az eperjesi és a magyarországi egyetemek között”. A püspök kiemelte, hogy Csepregi Zoltán és Kónya Péter munkája nemcsak egyháztörténetileg fontos feldolgozást tár az olvasó elé, hanem rámutat arra is, hogy a közös munka lehetőséget nyújt hiánypótló kötetek megjelentetésére.

Dr. Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem emeritus professzora laudációjában hangsúlyozta, hogy a kötetben szereplő három hitvallás – az Ötvárosi hitvallás (Confessio pentapolitana), a Hétvárosi hitvallás (Confessio heptapolitana) és a Szepességi hitvallás (Confessio Scepusiana) – tömörsége, rövidsége és egyértelműsége a szövegek előnyeire vált, hiszen ezáltal érthetően és könnyen olvashatóan hirdették legfőbb tartalmukat. „Olyan vitairatokat olvashatunk újra, melyek mentesek a támadó éltől. Ezekkel a hitvallásokkal a felső-magyarországi evangélikusok igazhitűségüket kívánták igazolni.” Az emeritus professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a három hitvallás teológiai tartalma szembeötlő rokonságot mutat az Ágostai hitvallás első részével, viszont annak második részét, a római egyház, eretnekség stb. elmarasztalását nem veszi át. Mivel hivatalos beadványként jelentek meg az iratok, így eredeti nyelvük a latin. Az Ötvárosi hitvallás már 1613-ban megjelent magyar nyelven is, de a másik kettő csak most, 2014-ben vált olvashatóvá anyanyelvünkön. „A könyv szerzői négy nyelven – latinul, németül, szlovákul és magyarul – beszélnek. A kötetben a kísérő tanulmányok is három nyelven jelentek meg. Voltak idők, amikor a művelt ember mind a négy nyelvet ismerte és használta. Olyan időket is ismerünk, amikor ezek a nyelvek elválasztottak egymástól minket. Azt kívánom, hogy ez a könyv összekössön és ne elválasszon bennünket”– fogalmazott laudációja végén Reuss András.

A kötetbemutatón jelen volt az Eperjesi Egyetem rektora, dr. Milan Portik is. A rektor köszöntőjében elmondta, hogy európai uniós támogatás segítségével tudták a kötet előkészületeit és a könyv megjelenését támogatni. Az egyetemmel kapcsolatban a rektor beszámolt arról, hogy „a humán tudományok terén Szlovákia egyik legsikeresebb egyetemének számít az eperjesi”.

Kónya Péter az Eperjesi Egyetem kiadói tevékenységét mutatta be. Kiemelte a digitalizálási tevékenységüket, mely lehetőséget nyújt arra, hogy az általuk őrzött dokumentumok más kutatók számára is elérhetőek legyenek. „Az Eperjesi Egyetem 2008 óta saját kiadót üzemeltet. Kiadói tevékenységi körünkhöz tartozik a tudományos kötetek megjelentetésén kívül a Közép-Európai Egyház és Társadalomtudományi folyóirat kiadása is.” Kónya Péter egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Eperjesi Egyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem kapcsolata nem most indult, hanem ez id. Fabiny Tibor kezdeményezésére jött létre.

A Három lutheri hitvallás Magyarországon című kötet bemutatóján Csörsz Rumen István lant- és énekművész – egy szlovák ének magyarországi változatával, egy Luther-énekkel és egy zsoltár eléneklésével – a hitvallási iratok korába vezette vissza előadásával a jelenlévőket.

A kötetbemutatót állófogadás zárta, melynek pohárköszöntőjén dr. Réthelyi Miklós, a Reformációi Emlékbizottság egyik védnöke, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy nagy öröm számára megtapasztalni ezt a fajta szlovák–magyar együttműködést. Ugyanakkor a professzor felhívta a jelen lévő egyházi személyek figyelmét arra is, hogy „az egyházak legyenek meghatározó tagjai a kulturális és tudományos életnek”.