ének

Budapest – A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat második ötperces epizódjában megszólalt Gryllus Dániel, aki a reformáció énekkincséről és azok jelentőségéről beszélt. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.

A Hajdú-bihari Zenei Egyesület vezetőségében támadt az ötlet: készítsünk egy kórusgyűjteményt a magyar protestáns hagyomány értékei mentén, egyházi és világi kórusderékhadunk számára. Debrecenben, a „kálvinista Rómában” ehhez az eszmei-lelki hátteret a közel fél évezredes református kollégium biztosítja.

Tordas – Reformációs programsorozatunk indító eseménye Pintér Béla énekes, zenész, zeneszerző és dalszövegíró, keresztény előadóművész koncertje volt – írtáka Tordas-Gyúrói Evangélikus Egyházközség blogján. „Nemcsak egyszerű koncert volt ez, hanem bizonyságtétel és örömteli együtténeklés is. Reménység szerint sokunknak megnyílt a szíve-lelke az elhangzó dalok szövegében foglalt evangéliumi tanításokra.” KÉPRIPORT!

A reformáció törekvései nyomán a 16. században új irodalmi és zenei műfaj született, a német korál, amelyből az évszázadok folyamán csodálatos, gazdag énekrepertoár bontakozott ki. Régóta foglalkoztatott engem a műfaj születésének korszaka, hiszen régi magyar énekeink mellett ez a korai énekanyag, a Luther Mártonhoz és követőihez köthető korálok evangélikus énekkincsünk legbecsesebb részei. Luther énekköltői tevékenységéről viszonylag sokat tudunk, arról azonban már kevesebbet, hogy rajta kívül kik írtak még énekeket, ezek az énekköltők milyen kapcsolatban álltak a reformátorral, hol és hogyan tevékenykedtek és szolgáltak. A formálódó dolgozat így végül ezt a címet kapta: Lutherkortársak énekei az 1982-es Evangélikus énekeskönyvben.

A nyár más, mint az év többi időszaka. Akár dolgozunk, akár szabadságon vagyunk – vagy a kettő között egyensúlyozunk –, más az időérzékünk, a tudatállapotunk, mint a munkaév folyamán. Egyszer csöndben elmélyülnénk, másszor nevetve futnánk le a domboldalon. Sóvárogjuk a felfrissülést, megújulást, kiegyensúlyozottságot. Ennek elérésében is segíthet nekünk reformátorunk, Luther Márton.

Budapest – Tizenötödszörre hangzottak fel református énekek a budapesti Művészetek Palotájában, 2016. július 2-án. A Kárpát-medencei egyesített kórusban idén – délvidéki, kárpátaljai, felvidéki és partiumi kórustagokkal együtt – tizenöt énekkar tagjai énekeltek.

Elgondolkodott már a kedves olvasó az éneklés jelentőségéről? Mit jelent önnek együtt énekelni a gyülekezet tagjaival?

Budapest – Ugrin Gábor nemcsak zenére, hanem a közösség megbecsülésére és emberségre nevelte növendékeit. A Veres Pálné Gimnáziumban avatták fel a karnagy és zenetanár emléktábláját.

Szolnok – A Dél-Pest Megyei Egyházmegye gyülekezetei 2016. április 24-én, vasárnap, délután 4 órai kezdettel, a szolnoki gyülekezet templomában tartották az énekkari találkozót. Ebben az esztendőben a házigazda szolnoki gyülekezet mellett, az alberti, a pilisi, a vecsési, a ceglédi, a maglódi énekkarok érzékeltették azt a munkát és szolgálatot, amit ezen a téren a gyülekezetben végeznek.

Nem is olyan régen a gyülekezeti énekek szerves részét alkották minden keresztény istentiszteletnek és alkalomnak. Mára – a gyülekezeti (bibliaórás) kemény magot leszámítva – nem igazán énekeljük ezeket a klasszikus keresztény, illetve felekezeti korálokat. Ez a folyamat a gyülekezeti élet minden területét elérte, talán az istentiszteleti liturgiát legkevésbé. Mindenkinek lehet tapasztalata a temetéseken egyedül zengő lelkész- és kántorhangról, a kínos-csendes iskolai éneklésekről, ifjúsági órákon pedig csak a gitáros ifjúsági énekek kerülnek elő – jó esetben. Összegyűjtöttünk néhány tényt és érvet: miért gyakoroljuk mégis tovább ezt a hosszú, szép hagyománnyal bíró gyülekezeti „himnuszköltészetet”?