úrvacsora

A Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelye az idén őszre tervezett, de a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott nemzetközi eucharisztikus kongresszushoz csatlakozva, ugyanakkor a kiírásban is az ökumenét megfogalmazva Szent vendégség (Eucharisztia/Úrvacsora) címmel hirdette meg az idei, immár tizedik biennálét. A kialakult veszélyhelyzet okán az országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítást csupán két napig lehetett megtekinteni, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a tárlat anyagát némi szöveges kiegészítéssel online is bemutatják.

Rendkívül érdekes könyvecskét ajánlok kedves olvasóim figyelmébe. A hazai magyar evangélikusság különleges történelmi örökségéről van szó, amelyet alig ismernek még a bennfentesek is. A könyvecske egy úrvacsorai káté Zvonarics Mihály tollából, Az Úr vacsorája idvösséges tudományának útába való rövid bemutatás címmel jelent meg 1643- ban Csepregen.

Sok mindent megváltoztatott a jelenlegi világhelyzet mindannyiunk életében. Olyan kérdések vetődtek fel sokakban, amelyeknek eddig nem is volt létjogosultságuk, eszünkbe sem jutottak. A mindennapi életet annyira át kellett alakítani, újragondolni sok tekintetben, hogy szükség volt bizonyos kérdések megválaszolására is. Az egyik ilyen kérdés volt az is, hogy vajon a kijárási korlátozás alatt hogyan érjük el gyülekezetünk tagjait, hogyan éljük meg az istentiszteleteket, és miként szervezzük meg a nagyhét, a húsvét máskor felemelő, úrvacsorai közösségben megélt ünnepét.

Az úrvacsorával kapcsolatban érdemes annak újszövetségi teológiai alapjait megkeresni: 1Kor 10–11-et, a szinoptikusok leírásait vagy Jn 6-ot. Az e szövegekben megbújó hivatkozások keresetlenül is arra utalnak, hogy a merítési terület szélesebb az Újszövetségnél.

Nem titkolom, hogy közel huszonnégy évi szombathelyi lelkészi szolgálatom legnagyobb öröme, hogy a gyülekezet úrvacsorázó gyülekezetté nemesedett. Minden vasárnap és ünnepnap az oltáriszentség ünnepe is, és a gyülekezet örömmel veszi az úrvacsorát. Miként lehet ezt még a filiában is megvalósítani?

„Nem élhetünk egy országban úgy protestánsok és katolikusok, mint előtte évszázadokig, mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz. Hiszen akkor Jézushoz sem lehetne semmi közünk” – vallja Hegyi Péter mérnök.

Szomorú hír: elhalasztották a szeptemberre, Budapestre tervezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Személyesen is nagyon sajnálom, de bizonyára ezzel nem vagyok egyedül evangélikusságunk családjában. Érint ez minket evangélikusokat? Igen!

Róma – Budapest – Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi krízisre és annak következményeire – úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK).

Nagycsütörtök napján az utolsó vacsorára is gondolva, dr. Hafenscher Károllyal, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökével és az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékét vezető egyetemi tanárral beszélgettünk az úrvacsora évéről.

A nagytarcsai evangélikus gyülekezet tagjai egy verőfényes úrnapon nem az oltár előtt térdelve vették magukhoz az Úr szent testét és vérét, hanem Isaszeg határában, egy erdei tisztáson. Ezt az évente egyszer megrendezett alkalmat a péceli lelkész szervezte, és egy archív felvétel is tanúskodik róla, amit most nagycsütörtökön közreadunk honlapunkon.