Arnót – Borsodban kevés az evangélikus. A lélekszám az elmúlt négy évtizedben súlyosan megcsappant. „Akinek van, annak adatik, akinek nincs, attól még az is elvétetik, amije van!” – mondta egyszer Jézus. Az egyházmegye egykor tizennyolc lelkészi státuszát ma tízen töltik be. Nagy az elvándorlás – a fővárosba, Dunántúlra, külföldre. Már nemcsak a peremvidéken feszítő kérdés az egzisztenciálisan, képzettségben, lehetőségekben „elszegényedett” emberek valósága. Evangélikusként; gyülekezeti tagként és lelkészként milyen utunk lehet ebben a közegben? Van-e értelme pisztrángként az árral szemben úszni és kitartani? Közösséget építeni? Egy-egy evangélikus fiatal hittanórájáért órákat autózni? Négy-ötfős istentiszteletekre lelkiismeretesen felkészülni?
2019 május 24 - 08:00