ajánló

Budapest – Keserűből édeset. Istennel a kríziseken át címmel jelent meg a Harmat Kiadónál Révész Szilvia könyve.

A Disney és a Pixar animációs alkotásaitól egyáltalán nem idegen a családi értékek középpontba állítása. Azonban elég szokatlan, hogy egy családi filmben olyan témákat is érintenek, mint az elmúlás és a gyász feldolgozása. Új filmjük, a Coco – amely egy a mexikói folklórban mélyen gyökerező történetet mesél el – pontosan erre vállalkozik.

A „mi lett volna, ha”-nézőpont általában hiábavaló gondolatgombolyagba tekeri bele az embert. Az életben kerülni is szoktam, ha tehetem, ezt a fordulatot. De amikor sci-fit olvasok, mégis belemegyek a játékba, mert úgy érzem, érdekes elgondolkodni, hogyan is alakulhatna, alakulhatott volna egy-egy esemény, ha a szereplők másképp, jobban, igazabban lettek volna jelen benne.

Éneklő egyház vagyunk. Attól távol állunk, hogy a mondat mögé felkiáltójelet tegyek, sőt tavaly ilyenkor talán inkább kérdőjelet használtam volna. Az idei év egyik nagy élménye számomra, hogy még ma Magyarországon is fogalmazhatunk kijelentő módban. Saját élményemet két ismerősöm erősítette meg. Örömmel és büszkeséggel számoltak be arról, hogy más felekezetekhez tartozók milyen megbecsüléssel – és talán némi irigykedéssel – fedezték fel: az evangélikus gyülekezet együtt énekel. Az Énekkincstár című kötet ezért nem csak szaktudósok lelkes, de annál kisebb csapatának a figyelmére tarthat igényt.

Ahogy a 2017-es ünnepi év megemlékezései, úgy a 95 „tételben” megjelent Reformációi ábécé is túlmutat Luther – történelmileg megkérdőjelezhető – tételszegező gesztusán. A német nyelven tavaly, magyarul – Szűcsné Prőhle Lívia fordításában – idén a Luther Kiadó gondozásában napvilágot látott könyv figyelmünket a reformáció folytonosságára, folyamatosságára szegezi.

Vannak-e protestáns szentek? Reflexből bizonyosan még a kérdésen is megütközünk. Éppen a szenteknek liturgiánkból és a hitgyakorlatunkból való száműzése az egyik leginkább feltűnő különbség az ortodox és a katolikus gyakorlathoz képest. Régi konfirmációs káténk úgy tanított, hogy szent az, aki vagy ami az Istené. Reméljük, hogy protestánsok is találhatók köztük. Még a katolikus lexikon szerint is lehetnek szentek a protestánsok: tág értelemben az összes hívő az, akik a keresztség által részesülnek Isten életében és szentségében. A szentté avatás tisztességében pedig azok részesülhetnek, akik „hősies fokon” valósították meg a szentség ajándékát.

Budapest – Megjelent Garádi Péter Jézus és a samáriai asszony – Megtéréstől a megtérítésig című könyve, amelyet felekezetektől függetlenül bibliakör-vezetőknek, biblia- és imakörök tagjainak, házi csoportoknak, lelkészeknek és nem lelkészeknek egyaránt ajánlanak. Mindenkinek, aki tudja – és annak is, aki nem tudja –, hogy Jézus találkozni akar vele. Továbbá azoknak, akik már találkoztak a Feltámadottal, és elfogadják, hogy a Szentlélek erre újra emlékeztesse őket.

Móricz Zsigmond írta: „A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon.” Az első világháborút követően, 1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta Magyarország északi részét. A trianoni békeszerződés végleg rögzítette: északon a Duna határfolyó; bal parti része a Csehszlovák Köztársaságé lett. Az 1938-as első bécsi döntés (november 2.) a Felvidék magyarlakta területeinek túlnyomó részét visszacsatolta országunkhoz, a második világháború után azonban mindez újra Csehszlovákiához került.

Budapest – A VII. kerületi protestáns gyülekezetek történetét dolgozza föl a kezdetektől napjainkig Vezsenyi Péter most megjelent könyve, A reformáció öröksége Erzsébetvárosban. A kötetet hétfőn mutatták be a K11 kulturális központban.

Budapest – Amikor felkérést kaptam a könyvajánló megírására, első gondolatom az volt, hogyan írjak ajánlót olyan könyvhöz, melyet még nem olvastam végig? Hiszen felelősséggel nyilatkozni csak olyanról lehet, amit pontosan ismerünk. Aztán eszembe jutott, hogy a könyvet még nem olvastam ugyan végig, de több évtizeden keresztül volt lehetőségem arra, hogy hétről hétre többször is hallgassam Széll Bulcsú, Bulcsú bácsi igehirdetéseit.