Szigetszentmárton – „Megszólított, hogy legyek tanítványa, s emberek halászává tesz majd engemet. És én mentem, csodákra várva, nem tudom, mi történt velem …” Jó ezt az éneket énekelni, ott kint a stégen. Ott ülünk mind – budaváriak, budakesziek és mi, soproniak. Énekhangunk magasra száll, egészen az esti Duna fölé. Jó, hogy igazán érezhetjük most, amit már az egész héten át, hogy valóban „testvérek vagyunk” – ahogyan ez mottója volt táborunknak is.
2016 júl 6 - 08:08