Evangélikus Élet

Biztos vagyok abban, hogy a jubileumi év nagyon sok kincset és értéket fog még elénk tárni, mint ahogy felütésként ízelítőt kaphattunk ebből a Müpában is. Ugyanakkor lelki szemeimmel látom, hogy a vártnál több hiányt is a felszínre fog hozni.

Az Evangélikus Élet szeptember 18-i számában rövid áttekintést adtunk arról, hogy mit írt a lap az 1956-os számaiban, hatvan évvel ezelőtt. Januártól eljutottunk október 14-ig, amikor is egyebek mellett arról szóltak a hírek, hogy D. Ordass Lajos püspököt rehabilitálta az állami és egyházi bíróság. Most újabb számokkal folytatjuk a tallózást.

Az 1956-os esztendő mély nyomot hagyott a magyar történelemben, elsősorban az október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc miatt. A hatvanadik évfordulóra készül az ország, hogy újra felidézze a nagyszerű tizenkét napot. Nem érdektelen azonban, hogy 1956 milyen eseményeket és évfordulókat hozott. Belelapoztunk az Evangélikus Élet akkori számaiba, és az olvasottakból összeállítást készítettünk. Tanulságos lapszámok. Látszólag békésen csörgedező egyházi életről olvashatunk, de a sorok mögül sok minden kihallatszik.

Vári Zsolt festőművésszel az 1990-es évek elején találkoztam Tiszadobon, ahol állami gondozottként élt. Első kiállítását a Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében rendeztük. Azóta szerteágazó tevékenységet folytat: a festés mellett állami gondozott gyerekeken segít, pályázatokat ír ki számukra.

Utazni a 19. században is szerettek. Pontosabban a polgárias normák és eszmények elterjedése késztette az embereket arra, hogy világot lássanak és vándoroljanak. A világlátás persze nem azt jelentette akkoriban, mint napjainkban, mert az akkori körülmények és a technikai adottságok mások voltak, mint a modern kor már-már felfoghatatlan járművei.

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth-díjat adományozott Tillai Aurél Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, érdemes művész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének professor emeritusa részére. Egyházi berkekben köztudott, hogy Tillai Aurél hitét gyakorló evangélikus. Ezek után nem volt kérdés, hogy felkeressük őt pécsi otthonában…

Május 20. és 26. között rendezték meg Budapesten a harmadik keresztény színházi fesztivált. Elmentünk, megnéztünk jó pár előadást, és elgondolkodtunk: milyen a keresztény színház? Egyáltalán van-e ilyen, és egyáltalán: van-e szükség rá?

Raffay Sándor (Cegléd, 1866. június 12. – Budapest, 1947. november 4.) három évig volt lelkész Tápiószentmártonban, 12 éven át a pozsonyi teológiai akadémiának előbb rendkívüli, majd az újszövetség és az elméleti teológia rendes tanára, 37 éven át volt lelkésze a pesti egyház Deák téri lelkészi körének, mellette 27 éven át püspöke a bányai egyházkerületnek, – együttesen 55 esztendőt töltve el az egyház szolgálatában.

Minden év kora nyarán tízezreket mozgat meg országszerte a Múzeumok Majálisa (május), majd a Múzeumok Éjszakája (június). De vajon milyen háttérmunka folyik ezekben az intézményekben, és milyen speciális helyzetben vannak az egyházi gyűjtemények? Az Evangélikus Országos Múzeum (EOM) igazgatójával, dr. Harmati Béla Lászlóval beszélgettünk.

Egy középkori tudós szerint a csillagok is csak egy hajszálon kapaszkodnak az égbe. Vajon az óriási mamutfenyők miért nőnek olyan magasra? A világ legnagyobb fája a Sequoia Nemzeti Parkban található. William T. Sherman tábornokról kapta a nevét: 82 méter magas, 1500 tonnányi, a törzs átmérője a fa tövénél 25,5 méter. Nincs gondja az élet hosszával: 3500 éves. Csak az ember érzi – miközben hátrahajló gerinccel a tábornok koronáját lesi –, hogy nem napokkal, nem is évekkel, hanem csupán szívdobbanásokkal mérhető az élet.