hit

Havi igénk a hit bibliai meghatározását tartalmazza: „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsid 11,1)

Reformáció 500 – hála Istennek, ettől volt hangos az idén a hazai médiumok jelentősebb része, valamint protestáns egyházaink és gyülekezeteink életét is alaposan felpezsdítette ez az ünnep. Számos értékes rendezvényen tisztelegtünk reformátor eleinknek, és adtunk hálát a Szentlélek Istennek, hogy Luther Márton wittenbergi professzor újra felfedezte a Szentírás lényegét: egyedül hit által van az üdvösség. Idézték ezt latinul is, magyarul is, de nem mindig helyesen, ezért most öntsünk tiszta vizet oda, ahová kell. Latinul kétféleképpen idézték (világi és egyházi médiumokban is), s itt szeretnénk egy kis – utólagos – helyreigazítással élni. Gyakran lehetett hallani ezt a nyelvtani formulát, hogy „egyedül a hit”, de ugyancsak gyakran hangzott el az is, hogy „egyedül hit által.”

A reformáció kezdetének 500. évfordulóját ünnepeljük idén egész évben az evangélikus egyházban. Már csak napok vannak hátra október 31-ig. Sokan vasalják fehér ingeiket, tisztíttatják Luther-kabátjaikat, hogy minél illőbbek legyenek a Papp László Sportarénában megszervezett ünnepre és végre elénekelhessék közösen, hogy Erős vár a mi Istenünk. Azonban vannak, akik már most azon is gondolkodnak, hogy mi lesz a reformációval október 31-e után. A Kötőszó csapata az Evangélikus Élet magazinnal együttműködve szeretné felhívni a figyelmet arra a négy fontos kifejezésre és gondolatra (solákra), amelyek nélkül ma nem ünnepelhetnénk: sola fide (egyedül hit által), sola scriptura (egyedül a Szentírás), sola gratia (egyedül kegyelemből), solus Christus (egyedül Krisztus). Október 31-ig négy meditációt közlünk a solákról, evangélikus lelkészek tollából.

„Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult: »Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.«” (Jn 8,31–32)

A II. világháború utáni kommunista diktatúra alatt hazánkban nemzedékek nőttek fel hit és vallásos, erkölcsi nevelés nélkül. A rendszerváltás után az ateista ideológia egyeduralmától szabadulva, voltak akik csak divatból keresztelkedtek meg. Ám sokakat belső lelki igény hajtott a hit, Isten és a keresztyén közösségek felé. Sorozatunkban ez utóbbiak vallanak arról miért éppen az evangélikusok közösségét választották.

Állok Santo Domingóban Kolumbusz Kristóf ember nagyságú szobra előtt. Az alak kinyújtott karjával a tenger felé mutat, amellyel évekig viaskodott. Fölfelé tekintve az az érzésem, mintha a szoboralak egyre növekedne, hatalmassá terebélyesedne, és már csak ő volna a téren, kiszorítva minden pálmafát, virágot és bokrot. Megpróbálom megfejteni, mi az, ami ötszázhuszonöt évvel az Újvilág felfedezése után a szobor látványából megérint. A bámulatos állóképessége, amelyet csodáltak a kísérői? Testi ereje, amelyet alárendelt a lelkének? Euforikus állapota, amikor ügyének sorsa miatt nem evett és nem aludt? Kiapadhatatlan energiája? Önsanyargatása? Keménysége, amikor a lázadásokat leverte? Taktikai érzéke az indiánok nyílvesszői ellen? Embersége?

Győr – Voltak időszakok a történelemben, amikor a magyar protestánsoknak számos meghurcoltatásban volt részük, az ősök mégis kitartottak hitük mellett, sőt erős közösségek épültek. Életük példaértékű a ma embere számára is. Erről beszélgettünk Szemerei János evanéglikus püspökkel.

Ha a keresztények nyitni akarnak a világ felé, igen gyakran megesik, hogy olykor jópofa, olykor kínos módon kezdik el bizonygatni, hogy miért lehet ma menő, kúl, szuper kereszténynek lenni. Ennek a jelenségnek egyik legpontosabb karikatúráját a Dogma című film adja, azon belül is az a jelenet, amikor lerántják a leplet a „Jézus haver”-szoborról.

Budapest – A Krónika evangélikus hírlevél „mellékleteként” az Evangélikus Élet előfizetőihez is rendszeresen eljutó Híd missziói magazin legutóbbi, 2016/4. száma a nemzet fogalmát vizsgálta, természetesen keresztény szemmel. A drámai társadalmi világmozgások időszakában talán nem meglepő, hogy ez a tematikus lapszám szokatlanul élénk visszhangot keltett. A következő interjúban a Híd magazin főszerkesztője, Szeverényi János, egyházunk országos missziói lelkésze foglal állást néhány konkrét kérdésben.

Róma – Az eddigi adatok szerint, amelyek még nem teljesek, és sok esetben sajnos csak becslésen alapulnak, tavaly a Földön 90 000 ember szenvedett mártíromságot keresztény hite miatt, azaz hatpercenkét halt meg egy keresztény – áll a CESNUR vallás- és társadalomkutató központ év elején nyilvánosságra hozott tanulmányában.