képzőművészet

Budapest – Tölg-Molnár Zoltán alkotásai „befejezettségről és töredékességről, tökéletességről és esendőségről, termékeny kétségekről és határozott állításokról egyszerre szólnak” – fogalmazott Gerber Pál képzőművész.

„Minden véges magában hordja saját határait, amelyeket mintegy a végtelenből kell kivágnia” – fogalmaz Friedrich Schleiermacher evangélikus teológus, lelkész. A Jelenések könyvében éppen ezzel, a megismerhető és megismerhetetlen, azaz a szükséges tudás határaival találkozhatunk. Incze Mózes festőművész számos bibliai ihletésű festmény után a reformáció évfordulójához kapcsolódva a Jelenések könyvét illusztrálta. Az Arcus Kiadó gondozásában megjelent különleges litográfiák nem csak a Biblia utolsó könyvét, hanem művészet és vallás kapcsolatát, valamint a Szentírás aktualitását is középpontba helyezik.

Ég és föld között – A Biblia a magyar képzőművészetben címmel nyílt kiállítás a budapesti Várkert Bazárban. A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem együttműködésével megvalósult nagyszabású sorozat a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára emlékezik. Az utolsó állomás – Debrecen, Győr és Kolozsvár után – Budapest, ahol január 14-ig látogatható a kiállítás.

Budapest – Most töredékes az ismeretünk – A Biblia a 20. századi magyar képzőművészetben címmel időszaki kiállítás nyílt a budapesti Bibliamúzeumban. A huszonöt kiváló művész alkotásaiból válogatott anyag kapcsán a március 9-i megnyitón a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Bogárdi Szabó István a kiállítás kockázatára hívta fel a figyelmet.

Budapest – Az Asztali beszélgetések sorozat Beszélgetés a művészetről című disputáján Vojnich Erzsébet Munkácsy-díjas festőművész és Spiró György Kossuth-díjas író beszélgetett pályakezdésről, alkotói folyamatról, világnézetről.

Számos önarckép, csendélet, paraszti témájú zsánerkép fűződik Kunffy Lajos festőművész nevéhez. Sokak számára ismerősek lehetnek a vidéki nép mindennapjait, ünnepeit ábrázoló jellegzetes festményei. De maradandót alkotott biblikus témájú alkotásaival is, mint az 1895-ben készített Jeremiás prófétával vagy a százhúsz évvel ezelőtt született Jóbbal. Utóbbi Kunffy legismertebb, emblematikus műve lett.

Budapest – Az Asztali beszélgetések sorozat keretében Donáth László evangélikus lelkész, Radnóti Sándor esztéta és Záborszky Gábor képzőművész disputáján a kortárs képzőművészet kérdései kerültek fókuszba.

Budapest – A Gyülekezeti és Missziói Osztály digitális füzeteként olvasható Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész Elhívástörténetek a képzőművészetben című kiadványa.

Budapest – Hogyan ábrázolták Jézus alakját a különböző képzőművészeti korokban? Mi a kapcsolat a szárnyas oltárok és a mai képregények között? Hogyan hatott a reformáció a festészetre? Ilyen kérdésekre kereste a választ januárban két alkalommal is az Észak-Pest Megyei Egyházmegye evangélikus hitoktatóinak egy csoportja református kollégákkal kiegészülve az időközben felújítási munkák miatt február 15-én három évre bezárt budapesti Szépművészeti Múzeumban.

Budapest – Baraté Ágnes a Magyar Képzőművészeti Egyetem másodéves hallgatója, az Evangélikus Országos Múzeum által kiírt Reformáció és tolerancia című pályázat első díjazottja. A fiatal művésznőt A testvérem Down-kóros című alkotásáról, valamint a művészet és szociális érzékenység kapcsolatáról kérdeztük. Szöveg és fotó: Galambos Ádám