környezetvédelem

A koronavírus járvány miatt nagyon sok minden meg fog változni az életünkben. Még nem is sejtjük, még el sem akarjuk hinni, de fontos lenne, hogy rájöjjünk arra, ezek a változások akár pozitív irányba is befolyásolhatják életünket. Lehetséges, hogy olyan megoldásokat fogunk találni további életünkre, amik előremutatóak lesznek és megváltoztathatják eddigi gondolkodásunkat. Sokáig halogattunk dolgokat, de most a vírus miatt egy hirtelen lépéssel kénytelenek voltunk megtenni azt, amibe nem mertünk belevágni.

Budapest – Számos magyarországi múzeum is csatlakozott már a Beporzók napja nevű kezdeményezéshez, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogyan lehet az ipari méretű káros mezőgazdasági hatásokat lakossági léptékű segítséggel enyhíteni azzal, úgy, hogy mesterséges élőhelyeket teremtünk (pl. rovarszállókat, méhbölcsőket), illetve a művelt területeket „visszavadítunk” rovarbarát kertté, vagy legalább a kert egyik rovarbarát sarkává. A teremtett világ védelmét a Magyarországi Evangélikus Egyház is fontosnak tartja.

Budapest – Az Asztali Beszélgetések sorozat újabb részeként, a Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért című könyv kapcsán, az egyetlen Földért tenni vágyva ült egy asztalhoz Boldizsár Ildikó mesekutató, író, etnográfus és Kodácsy-Simon Eszter evangélikus teológus, hittanár, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógiai Tanszékének vezetője. A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2020. január 30-án megtartott beszélgetést Galambos Ádám moderálta.

Nem kedvelem Greta Thunberget. Nyilvánvalóan elhamarkodott kijelentés ez, hiszen nem is ismerem őt – talán ha személyesen találkoznánk, más lenne a véleményem erről a tizenhat éves svéd lányról, aki felforgatta a világot a klímakatasztrófára figyelmeztető pénteki iskolasztrájkjaival. Mégis, bevallom, hatásvadásznak érzem a nyilvános felszólalásait, azt, ahogyan elsírja magát beszéd közben, és ahogyan a dühtől eltorzul a hangja. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy felnézek rá a bátorságáért és az elszántságáért, elismerve, hogy amit ő tesz, én annak a felére sem lennék képes.

„Semmiért se aggódjatok…” (Fil 4,6a) Az aggodalom nem szűnő szorongássá fokozódhat: nem tudjuk, mi vár ránk a jövőben, ki vagyunk szolgáltatva nálunk nagyobb erők előre megjósolhatatlan kényének-kedvének. Sorsunk bármikor rosszra, vagy a jelenleginél rosszabbra fordulhat, minden óhajunk vagy akár tevőleges igyekezetünk ellenére is áldozataivá válhatunk különböző kedvezőtlen fordulatoknak. Nincs uralmunk a folyamatok felett, kicsúszik a kezünkből az irányítás.

Budapest – Hála és felelősség a sokféleségért címmel a természettudomány ökológiai sokféleségét és a társadalmi diverzitás értékeit járta körül az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE) 2019. október 3-án megrendezett konferencia. A teremtés heti alkalom egyrészt a sokszínű természet együttműködését kívánta példaként állítani, másrészt a hála és felelősség aspektusát emelte ki mint lehetséges utat a teremtésvédelem számára.

Kezdetét vette a teremtés hete, melynek 2019-es témája a hála és felelősség, valamint a biológiai és ökológiai diverzitás védelme. A téma aktuálisabb, mint valaha, és nem is éri meglepetésként az embert, hiszen az elmúlt évben fokozottan feléledt a társadalomban a környezettudatosság utáni érdeklődés. Azonban ez sokaknál inkább pánikérzettel társul, mintsem tenni akarással. Vajon hajlandók vagyunk belátni saját felelősségünket és valóban a tettek mezejére lépni, vagy hagyjuk, hogy félelemeink megbénítsanak, és a közönyösség, esetleg a látszatmegoldások felé indulunk? Képesek vagyunk teljes fordulatot venni, ami kényelmetlenséggel és lemondásokkal is jár? Vagy elengedjük a fülünk mellett a sürgető üzenetet?

Évek óta gyakorlat, hogy ilyenkor, szeptember végén és október elején a figyelmünk az Isten által teremtett világra irányul.

A világ másik feléről indult útjára 2011-ben a műanyagmentes július elnevezésű akció. Egy nyugat-ausztráliai település önkormányzati képviselője kezdeményezte azzal a céllal, hogy kevesebb szemét keletkezzen az egyszer használatos műanyagokból. Az akcióban részt vevőknek az a meggyőződésük, hogy kis változások összeadódva nagy eredményekre vezetnek. Magyarország két éve ismerhette meg a műanyagmentes júliust. Szerkesztőségünk két evangélikus lelkésznőt – nem mellesleg többgyermekes családanyát – kért arra, hogy vesse papírra a környezettudatos életmóddal kapcsolatos tapasztalatait.

Budapest – Civil teremtésvédelem? A valóság ismét meghaladta előzetes elképzeléseinket, amikor 2019. február 23-án hívők és nem hívők, civilek és egyháztagok gyűltek össze, hogy megbeszéljék egymással a környezettel való kapcsolatunk aktuális kérdéseit. A rendezvény ötletgazdája és főszervezője Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke volt, aki keresztényként maga is átéli e kettős hivatás sajátosságait.