keresztény

Nem véletlenül mondta Jézus a kisgyermekekre, hogy ilyeneké a mennyek országa. Őszinteségükön és különleges gyermeki látásukon keresztül sokszor emlékeztetik a felnőtteket a legfontosabb dolgokra az életben. Sokszor rövid kis megszólalásaik felérnek egy egész prédikációval. Most egy ilyen történetet osztunk meg egy büszke apuka tolmácsolásában.

Vuhan – „Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik” (Példabeszédek 17,17) – jut eszembe az ószövetségi ige, amint sorjáznak az újabb és újabb hírek a kínai angol nyelvű honlapokon arról az országos, szinte kontinensnyi segélyakcióról, amely a hatalmas országban kibontakozik. Hálára indító látni, hogy idős nénike a két jüanját viszi oda a gyülekezeti perselybe, vagy hogy egész tartományok egyháztanácsai összesítik sok-sok gyülekezet adományait gyógyszerre, maszkra, digitális hőmérőre, védőruhákra, és a koronavírus áldozatai családjaink a megsegítésére.

Amikor az éjszaka a legsötétebb, akkor van a legközelebb a hajnal.

A fenti mondatot néhány hónapja hallottam valakitől. Nem tudom már felidézni, hogy kivel és miről beszélgettünk. Ez a félmondat azonban belém égett. Szinte nincs olyan nap, hogy eszembe ne jutna, és ne kezdenék el gondolkodni rajta. Fontos azonban már az elején látnunk, hogy maga a mondat („…de ehhez meg kellett térnie a pénztárcámnak is”) teológiailag helytelen, hiszen a tárgyak nem tudnak megtérni, csak az emberek. Sokkal inkább a pénztárca megszemélyesítéséről van szó, mely egy fontos felismeréshez vezethet el bennünket.

A 62. Grammy-díjátadó legnagyobb meglepetése a tizennyolc éves Billie Eilish volt, aki testvérével együtt összesen hat szobrot vitt haza. Ezzel olyan sztárokat utasított maga mögé, mint Taylor Swift, Lana Del Rey és Ariana Grande. Kevesebb szó esik azonban a gospel és kortárs keresztény zenei kategória nyerteseiről, ezért velük együtt bemutatjuk a többi jelöltet is, akiknek bár nem sikerült elhozni a trófeát, de személyes kedvencünkké válhatnak.

Január vége felé közeledünk. Az újévi fogadalmak egyeseknél talán még tartanak, másoknál viszont máris kifulladtak, ahogy az lenni szokott. Talán akad olyan is, aki még el sem jutott a megfogalmazásáig, és olyanok is – bizonyára a legtöbben – , akik szerint a fogadkozás hasztalan, hisz úgysem lehet tartós.

Nem volt ünnep, egyszerű hétköznap csupán. Ott álltak a konyhában egymást átölelve. Nem vették észre, hogy titkon figyelem őket. Apám és anyám. Nem fértem közéjük. Volt egy kis irigység bennem. Van köztük valami, amiből én kimaradok. Egy titkos szövetség, amelynek én nem vagyok része.

Az online társkeresőpiac zsúfolásig van magukat jobbnál jobbnak ígérő oldalakkal, szinte folyamatosan tűnnek fel az újabb trónkövetelők, melyek az örök szerelem ábrándjával kecsegtetnek. Ha azt hinnénk, hogy csak kevesen vágnak bele az internetes párkeresésbe, tévednünk kell: Magyarországon a legnagyobb honlapok havi milliós látogatói számmal büszkélkedhetnek. A nagy számok azonban nem mindenkinek kedveznek. Csalódásokról, önbizalom-növelésről és a keresztény társ megtalálásáról beszélgettünk szinglikkel és boldog párkapcsolatban élőkkel.

A múlt héten röppent fel a hír, hogy 2019. szeptember 21-én, szombaton hatszáz gyermek vett részt egy közös szentmisén a Szent István-bazilikában, majd Soltész Miklós államtitkár meghívására átvonultak a Parlamentbe, ahol együtt imádkoztak a kereszténységért, a nemzetért és annak vezetőiért. Mindez annak keretében történt, hogy egy katolikus gyermekmisszió újraindulásának tizedik évfordulóját ünnepli.

Lébény – 2019. szeptember 21-én, szombaton rendezték meg az első keresztény családi napot Lébényben a római katolikus és az evangélikus felekezetek közös programjaként. Ahogy a rendezvény mottója is hirdette. „A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást” (Róm 12,10). Az esemény mindkét oldalról nagy támogatás kapott, ki-ki ahogy tudott, süteménnyel, felajánlásokkal, anyagi és tárgyi segítséggel járult hozzá a szervezéshez.