kereszténység

Wittenberg – Az elvilágiasodás és a radikális iszlám jelenti a legnagyobb kihívást napjaink kereszténysége számára – mondta Prőhle Gergely. Az evangélikus egyház világi felügyelője az Origónak arról is beszélt, hogyan csökkenhet a keresztény felekezetek közötti távolság.

Tudományos tény, hogy a mai ember, a Hominidák főemlős rendjébe tartozó „homo sapiens”. A gondolkodás és a beszéd-nyelv másodlagos jelzőrendszerét használó emberre nemcsak a tagolt beszéd, a munka és a tervezett közös munka a jellemző, hanem az is, hogy a homo sapiens egyben „homo religiosus”, azaz vallásos lény is, mert nem találtak még eddig olyan ősi vagy mai embercsoportot, törzset, amelyiknél hiányoznának az egyéni és közösségi, akár kvázi vallásos elemek.

A vallási (keresztény, elsősorban hazai) fundamentalizmus igen terhelt és sokfelé ágazó kifejezésének fogalmi mezejében barangolt június 12-én egy igen sokszínű, ökumenikus összetételű teológus értelmiségi kerekasztal a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kápolnájában. Kinyik Anita beszámolója.

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, 2Móz 23,14 2 hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.” (ApCsel 2,1-2)

Nemrég röppentek fel a hírek azzal kapcsolatban, hogy „vallási kiadók” gyerekverésre buzdító könyvet terjesztenek, amiben valóban hátborzongató dolgokat írnak. A minap pedig a wmn.hu-n jelent meg egy megrázó írás egy egykori áldozattól, akit a szülei a Bibliára hivatkozva vertek. Mivel vallási bántalmazással többször foglalkoztunk már itt a KötőSzón, néhány meggondolásra érdemes szempontot kiemelnénk ezzel a történettel kapcsolatban.

Nem akárki állítja ezt, mint Daphne Hampson, a magát posztkeresztényként meghatározó oxfordi teológus professzor, aki múlt pénteken tartotta első előadását Budapesten, melyben a reformáció 500 éves jubileumára is reflektált.

A húsvétot megelőző negyvennapos böjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek a húsvétnak, Jézus Krisztus feltámadásának megünneplésére. Az evangelikus.hu oldalán az idei böjti időszakban videós sorozatot indítunk, amelynek egyes részeiben evangélikusok vallanak arról, mit jelent számukra a böjt, hogyan böjtölnek.

Várszegi Asztrik szerint a nők több tiszteletet érdemelnének, a kereszténységnek pedig magatartás-váltásra volna szüksége. A pannonhalmi főapáttal a reformáció jelentőségéről, a keresztények egységéről és megosztottságáról, menekültekről, valamint Pannonhalma befogadó közösségéről is beszélgettünk.

Bagdad – A még Irakban élő keresztények nemzetközileg biztosított védelmi zónák kialakítását követelik országukban. Martin Hein püspök és az Osztrák Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagjai a régióban tett látogatásukról visszatérve rámutattak arra, ha nem történik változás Irakban, 20 év múlva nem lesznek keresztények az országban.

Ha a keresztények nyitni akarnak a világ felé, igen gyakran megesik, hogy olykor jópofa, olykor kínos módon kezdik el bizonygatni, hogy miért lehet ma menő, kúl, szuper kereszténynek lenni. Ennek a jelenségnek egyik legpontosabb karikatúráját a Dogma című film adja, azon belül is az a jelenet, amikor lerántják a leplet a „Jézus haver”-szoborról.