Korányi András

Párját ritkító könyv jelent meg a közelmúltban az Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok sorozat részeként. A Lelki napló a munkatáborból – Sztupkay Sándor pásztori szolgálata 1945–1947 című kötet egy fogolytáborba kalauzol. A második világháborúban szovjet fogságba került, súlyosan beteg tiszt evangélikus lelkésznek füllenti magát, így több mint két esztendőn keresztül lelkigondozója lesz fogolytársainak, miközben nemcsak prédikál, hanem úrvacsorát oszt, és temet is – mindezt előzetes tapasztalat vagy teológiai végzettség nélkül. Sztupkay Sándor tintaceruzával írt igehirdetései, imádságai, istentiszteleti rendtartása jelentős részben fennmaradtak. Többéves kitartó kutatómunkával mindezeket sajtó alá rendezte Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi tanára, pestszentlőrinci lelkész. Együtt lapoztuk át a könyvet.

Csömör – Könyvbemutató beszélgetést adott közre a Csömöri Evangélikus Egyházközség Youtube-csatornáján. Lelki napló a munkatáborból – Sztupkay Sándor pásztori szolgálata 1945–1947 címmel Korányi Andrással beszélgetett Boda Zsuzsa – 2021. február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján.

120 éve, 1901. február 6-án született Ordass Lajos evangélikus püspök. Ebből az alkalomból Korányi András evangélikus lelkésszel beszélgetünk. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi tanárával felidézzük, hogy miként tudott Ordass püspök biblikus alapon helytállni a második világháború idején ugyanúgy, mint a kommunista diktatúra alatt, valamint arra is választ kaphatunk, hogy mit üzenhet a 21. századnak Ordass életútja. A videó alatt a püspök prédikációiból válogatott idézetek olvashatók, valamint Ordass Lajos életének kronológiáját is publikáljuk.

2020-ban minden héten honlapunkon is közzétesszük a Napi ige – lelki útravaló az év minden napjára című kötet elmélkedéseit. Adjon öt percet magának, hogy minden napja barátságosabb és teljesebb legyen!

Budapest – A Luther Kiadó gondozásában megjelent Égi hívás – földi pálya című kötetről, a lelkészi életpályáról és a szolgálat sokrétűségéről beszélgetett Czöndör István, a Csővári Evangélikus Egyházközség lelkésze, Szabó B. András, a Pestújhely–Újpalotai Evangélikus Egyházközség lelkésze, Korányi András, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára, valamint Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem nyugalmazott rektora, a kötet szerkesztője, a Pestújhely–Újpalotai Evangélikus Egyházközség templomában, 2020. november 15-én.

„Vállalni kell, hogy ez a mi egyháztörténetünk. És hogy minden személyes történetnek, közösségtörténetnek és egyháztörténetnek egyszerre vannak nagyon pozitív és vállalhatatlanul negatív dolgai.”

Budapest – 2020. október 13-án este tartotta meg hagyományos külügyi estjét rendhagyó formában az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE). Az külföldi ösztöndíjas tanulmányok népszerűsítésére hivatott eseményt a járványhelyzet miatt idén online felületen kellett megrendezni, mégis elmondhatjuk, hogy egy tartalmas, jó hangulatú program részesei lehettünk.

Nehéz műfaj a közösségi imádság, különösen egy olyan individualizált világban, mint a miénk. De az imádságok között is talán a legtöbbet szenvedett az istentiszteleteinken elhangzó általános könyörgő imádság.

A trianoni békediktátum aláírása századik évfordulójának évében arra keressük a választ, hogy vajon egy évszázad elteltével az összetartozásnak milyen formái élnek tovább a magyar nemzet, a hívő közösségek és a családok életében. Kérdéseinket Korányi András egyháztörténésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorának tettük fel.

Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarország – és egyben az egész kelet- és dél-közép-európai régió – történetének olyan traumatikus fejezete, mely az élet minden területén drasztikus változásokhoz vezetett. Az első világháború ilyen súlyos tartalmú és diktátum jellegű lezárása mögött érdemben két tényező állt: a háborús vereség és a hosszú távon megoldatlan nemzetiségi együttélés, amit csak súlyosbított az ország 1919-ben viharosan végbement politikai összeomlása. Az 1920-ban bekövetkezett trauma sem a maga összetett tényszerű összefüggésrendszerében, sem szellemi-lelki hatásában nem tekinthető feldolgozottnak. A centenárium alkalmából az egyre kiterjedtebb kutatás szempontjai közül az evangélikusságot érintő legfontosabb szálakat érdemes kiemelnünk.