kovászos kenyér

„Nagymama, miért rajzolsz keresztet a kenyérre?” – kérdezem gyerekként görög-katolikus nagyanyámat egy nyári reggelen a szünidő alatt. „Meg kell azt szentelni, mielőtt az ember eszik belőle. Az Atya, Fiú, Szentlélek nevében szeljük meg, így mi is megszentelődünk általa” – magyarázza, én meg tágra nyílt szemmel nézem a procedúrát.

Amikor megkérdezem az ismerőseimet, vajon tudják-e, milyen összetevőkből áll a kenyér, elkezdik sorolni: liszt, víz, só és élesztő. Ilyenkor azt mondom: tévednek. Amikor kiül az arcukra a csodálkozás, így folytatom: az első három összetevő még rendben is van, de élesztő nem kell. Hogy miért? Mert az első kettő segítségével akár egy hét alatt lehet készíteni olyan kovászt, amely már megkeleszti a tésztát. Most olvasóinkkal is megosztom, hogyan.