Az első kovászomat erjesztett gyümölcs (alma) levének segítségével készítettem, ez azóta is az egyik kedvenc kovászkészítési módszerem. Nem fontos az erjesztett lé, de ezek a kovászok jóval magasabb arányban tartalmaznak lactobacilustörzseket, amelyek előnyösen befolyásolják a kovász tulajdonságait. Tapasztalatom szerint ez a kovász kevésbé érzékeny a rendszertelen etetésre, gyorsabban érik (rövidebb a kelesztési idő), a belőle készített kenyér kevésbé savanykás, viszont szép, nagy lyukú bélzetű lesz.

Hozzávalók: 1-3 egészséges alma; fél liter szénsavmentes ásványvíz; 2 befőttesüveg; búzakenyérliszt (BL 80-as).

1. Mossuk meg, majd vágjuk fel az almát/almákat 6-8 darabra, és tegyük egy 720 ml-es sterilizált dunsztosüvegbe. (Főzéssel vagy mosogatógép magas hőfokú programjával hamar tudunk üveget sterilizálni.)

2. Töltsük fel az üveget háromnegyedig forralt, majd visszahűtött szénsavmentes ásványvízzel.

3. Csavarjuk rá az üvegre a tetőt, és az edény tartalmát jól rázzuk össze. Hagyjuk az üveget a konyhapulton szobahőmérsékleten.

4. Az üveget naponta kétszer rázzuk fel, és engedjük ki az alma erjedése közben keletkezett gázokat (büfiztessük), majd csavarjuk vissza a tetőt.

5. Három napon belül a vízben buborékok megjelenésére lehet számítani. Úgy kell kinéznie, mint egy enyhén szénsavas ásványvíznek vagy szódavíznek. Ez az a pont, amikor a víz elérte azt az erjedési fokot, amely alkalmas a kovász készítésére. Ekkor szűrjük le az erjedt vizet.

6. Sterilizáljuk a másik üvegünket, amelyikben a kovászt szeretnénk tartani. Mérjük le fedő nélkül az üveget.

7. A szűrt vízből 50 ml-t töltsünk ki a kovásznak előkészített edénybe, és mérjünk hozzá 50 g lisztet. Legyünk pontosak a mérésnél! Jelöljük meg a keverék szintjét az edény falán filctollal vagy gumival, majd hagyjuk a kovászt lazán rácsavart fedővel szobahőmérsékleten érni. A megmaradt almalevet tegyük egy zárható üvegben a hűtőbe.

8. Amikor a kovászunk befejezte az emelkedést – ez a hőmérséklettől függ leginkább, 8–12 óra általában –, tegyünk át egy másik befőttesüvegbe ebből 50 g-ot, öntsünk hozzá 0,5 dl-t az almaléből, és keverjünk bele 50 g BL 80-as lisztet. (Ezt nevezzük etetésnek). Az almalevet tegyük vissza a hűtőbe, egészen addig használni fogjuk, amíg el nem fogy.

9. Ismét várjuk meg, míg kovászunk befejezi az emelkedést, következik újra az etetés. Fontos, hogy a kivett kovász mennyisége mindig 50 g legyen, amelyhez szintén 50 g lisztet és 50 ml vizet teszünk (ha az almalé elfogy, akkor szénsavmentes ásványvizet adunk hozzá). A kovászetetés közben kivett, még nem érett kovászokat kenyérsütésre ugyan még nem használhatjuk, de más péksütemény állagjavítására kiválóan alkalmasak.

10. Ezt ismételjük egészen az 5-7. napig. Látni fogjuk, hogy a kovászunk egyre magasabbra nő, egyre buborékosabb, lazább lesz, az illata pedig kellemesen savanykás. Ekkor emelünk a kovász mennyiségén: 100 g kovászt etetünk 100 ml vízzel és 100 g liszttel, és már kezdhetjük is a kenyér készítését.

11. Ha még másnap is szeretnénk kovászos kenyeret sütni, akkor az utolsó etetéskor felezett kovászt megetetve a hűtőben egy napig tárolhatjuk is, majd ismételt etetés után ez is alkalmas a kenyérsütésre. 

A házi kovászos kenyér alapreceptje

Hozzávalók: 200 g kovász; 280 ml víz; 500 g BL 80-as kenyérliszt; 12 g só.

1. A kovászos tészta készítésének első lépése az autolízis, amelynek során összekeverjük a receptben szereplő mennyiségű vizet és lisztet, és állni hagyjuk egy-két órán át a konyhapulton. Ennek az a lényege, hogy ez idő alatt a lisztszemcsék megszívják magukat vízzel, és beindulnak az enzimes folyamatok.

2. Az autolízis végeztével adjuk a tésztához a receptben szereplő kovászmennyiséget, amelyet előző nap elkészítettünk, és kézzel vagy dagasztógéppel dagasszuk, amíg selymes tésztát nem kapunk. A sót csak a végén adjuk hozzá.

3. Dagasztás után tegyük át a tésztát egy kiolajozott tálba, hagyjuk pihenni két órán át, és közben félóránként hajtogassuk a következők szerint: fentről lefelé, lentről felfelé, majd balról jobbra és jobbról balra hajtsuk át a tésztát, aztán fordítsuk a másik oldalára. Ez idő alatt a tésztánk érik, létrejön a gluténváz, és kialakulnak az ízek, a hajtogatástól pedig erősödik a tészta szerkezete (fermentálás).

4. Amikor letelik az idő, láthatjuk, hogy a tésztánk nagyobb térfogatú lesz, és ha jól dolgoztunk, buborékok is megjelennek a felületén. Az élesztős tésztával szemben itt nagyon fontos, hogy a sikér(glutén-)szerkezetet ne tegyük tönkre a formázás során, tehát a kovászos tésztával úgy bánjunk mindig, mint a hímes tojással. Formázzunk hosszúkás vagy kerek kenyeret kilisztezett munkapulton, majd tegyük a tésztát illesztéssel felfelé fordítva egy kilisztezett szakajtóba.

5. A szakajtóban pihenő kenyérnek legalább egy óra kell ahhoz, hogy megkeljen. A kelesztés ideje azonban függ többek között a szoba hőmérsékletétől, a tészta víztartalmától, a felhasznált liszt minőségétől és a kovász erősségétől. Akkor kelt meg a kenyerünk, ha a tészta körülbelül a duplájára emelkedett. Kelés közben próbáljunk meg figyelni a kenyérre, hogy csak a megfelelő pillanatig kelesszük. A túlkelt kenyértészta sajnos ugyanúgy sikerületlen kenyeret eredményez, mint a keletlen.

6. A sütést érdemes gőzös légtérben végezni, főleg a sütési idő első időszakában. A kenyér sütését megelőzően 30 perccel kapcsoljuk be a sütőt, benne egy lábassal, amelybe 2 dl vizet öntsünk. Ez kellő párát biztosít majd a légtérben, mire elkezdődik a sütés. Ha van vaslábasunk, abban még ideálisabb körülményeket tudunk teremteni a sütéshez. Ha a fedelét bespricceljük vízzel, máris megfelelő gőzös légteret érhetünk el.

7. Fordítsuk a kenyerünket a szakajtóból egy tepsire vagy sütőkőre, vagy rakjuk a vaslábasba, vágjuk be a tetejét tetszőleges mintára egy zsilettpengével, és tegyük be a sütőbe.

8. A kenyeret 230 fokon süssük 35 percig, majd az utolsó 10 percben 200 fokon. Ekkor levehetjük a vaslábasról a fedelet, így a kenyérnek vastagabb kérge lesz. A teljes sütési idő 45 perc legyen. A kenyerünk akkor sült át teljesen, ha az alját megkopogtatva kongó hangot ad.

9. Mielőtt kivesszük a sütőből, öt percig még hagyjuk benne félig kinyitott ajtónál. Rácsra téve, tetejét pici vízzel megspriccelve egyből elkezd beszélgetni a kenyerünk, azaz cserepesedni fog a teteje.