kultúra

Kecskemét – Georg Friedrich Händel Anna királynő születésnapjára írt ódájának részletével kezdődött és Lisznyay Szabó Gábor Szent István fantáziájával zárult a Filharmónia Magyarország Orgonapont címmel indított országos sorozatának hétfő esti kecskeméti hangversenye. Az evangélikus templomban megtartott koncerten Balatoni Sándor Junior Prima-díjas orgonaművész játékában gyönyörködhettek a kecskeméti zeneszeretők, az esten Csapó József kontratenor-énekes működött közre.

Fabiny Tamás – a Kőbányai Evangélikus Egyházközség gyülekezeti lelkészeként – a millecentenárium alkalmából Emlékezzünk régiekről címmel rendezett kiállítást 1996-ban. A honfoglalás történetét, néprajzi és művészettörténeti emlékeit felidéző tárlat bemutatását és az ehhez kapcsolódó ünnepi műsort örökítette meg a ZMC 1997 augusztusában.

Verssel is lehet imádkozni? Verssel is lehet imádkozni! Lackfi János József Attila-díjas költő lírában megfogalmazott imádságát olvashatják.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködésben nagyszabású kiállítás-sorozattal emlékezik a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára. A négy kiállítás olyan alkotásokat mutat be, amelyeket a Biblia ihletett, és amelyek segítségével az élet sorsfordító kérdéseivel szembesülünk. A sorozat harmadik, a Kolozsvári Művészeti Múzeumban megrendezett tárlata Szalay Lajos grafikusművész újra és újra a Bibliához visszatérő, a lényeget mindig megragadó alkotásait mutatja be.

„A képeimen a kompozíció rendje biztosítja azt, hogy a kép belső feszültsége mindig egy katarzisszerű harmóniában oldódjon fel. Sohasem előre kigondolt témák illusztrálásából, megfestéséből születnek képeim. Nem is a tárgyi világot másolom le. Mindig a semmiből, a nem létezőből egy belső »hang« és »erő« kényszerít a valóság felé. A kép akkor kész, amikor a harmónia összeáll” – írta művészetéről Szita István.

„Miért félnénk? Miért élnénk, ha nem egy álomért?” – éneklik a záródalban a Pál utcai fiúk. Becsület, barátság, alázat, hazaszeretet, csapatszellem, árulás, bátorság, megbocsátás – minderről a legnemesebb értelemben esik szó Molnár Ferenc 1906-os klasszikusában, ezért is lehetséges, hogy Japántól Olaszországon át Törökországig sokaknak ez az egyik kedvenc regénye, sőt az egyetlen igazán szeretett kötelező iskolai olvasmánya is.

Hogyan lehetett a keresztény hitelveket gyakorolni egy vallást és közösséget elnyomó rendszerben? Mit jelentett az 1950–60-as években Magyarországon élni? Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész most megjelent emlékiratában egyebek mellett erre is kapunk választ.

A Bibliamúzeum Dürer – Fénybe metszett vonalak című időszaki kiállítása Albrecht Dürer metszeteiből mutat be válogatást. A kiállítótérben elhelyezett képek túlnyomó része bibliai ihletésű műalkotás, láthatjuk Ádámot és Évát, megelevenednek a Krisztus életéhez kapcsolódó történetek, de felbukkannak világi témák is. A nagyközönség előtt kevésbé ismert művek Thomas Emmerling (Németország) magángyűjteményéből érkeztek Budapestre.

Székesfehérvár – A Frissítő forrás – Megújulás éve – 500 éves a reformáció – ünnepségsorozatba illeszkedő teológiai párbeszédet rendeztek a székesfehérvári Vörösmarty Színházban. A protestáns egyházak által szervezett és Székesfehérvár Önkormányzata támogatta eseményen ökumenikus jelleggel a történelmi egyházak képviselői, így katolikus, református és evangélikus teológusok is részt vettek.

Cegléd – Pünkösdi hangversenyre várta a kórusmuzsika kedvelőit a Kardos Pál Pedagógus Énekkar. A hagyományos zenei esemény helyszíne idén is az evangélikus templom volt. Az ünnepi hangversenyen klasszikus és újabb kórusművek is felcsendültek.